Részvételi demokrácia

 

Állampolgári Tanács intézménye

Az Állampolgári Döntőbizottság intézménye

Számvevés

 

A Civil Számvevőszék működésének elméleti hátterét a részvételi demokrácia adja. Részvételi demokráciáról akkor beszélünk, amikor a közhatalom gyakorlásában a választott politikai képviselők mellett létezik egy civilekből álló szervezet is.

A részvételi demokrácia rendszere már régóta működik a fejlett demokráciával rendelkező országokban. Az Egyesült Államokban külön szervezet foglalkozik például a részvételi demokrácia egyik intézményének, az Állampolgári Tanácsoknak a finanszírozásával és támogatásával. Úgy gondoljuk, hogy ennek komoly oka van.

 

Ma reális a veszélye annak, hogy a középosztály meggyengülése miatt a demokrácia előbb vagy utóbb működésképtelenné válik. Az ma még nem látszik, hogy a demokráciát mi válthatja fel, és ez a váltás hogyan történhet, de látnunk kell, hogy a demokrácia teljes felszámolása iránti igényét már hazánkban is több szervezet jelezte. Miután a demokrácia a saját szabályai szerint, azaz demokratikus eszközökkel nem váltható le, egy ilyen átmenet nagy valószínűséggel erőszakos úton, esetleg csak fegyveres harc útján történhetne. Ez viszont azt is jelenti, hogy célszerű mindent megtennünk annak érdekében, hogy a demokrácia ismét működőképes legyen.

 

A demokráciára a legnagyobb veszélyt a globalizált gazdaság jelenti. Mára a globalizált gazdaság hatalmas tőkeerejének képviselői összefonódtak a nemzetek pártelitjével, és egy olyan struktúrát alkotnak, amely a gyakorlatban már formálissá tette a demokratikus intézményeket.

Mára a demokrácia alapját jelentő országgyűlési választás is csak egy olyan marketingkampánnyá silányult, amelyben mosópor helyett parlamenti szavazórobotokat adnak el a társadalomnak.

 

Arra törekszünk, hogy a demokrácia – részben új alapokra helyezve – ismét működőképessé váljon, és szűk csoportérdekek helyett a társadalom többségének a javát szolgálja. Ennek egyik eszköze lehet a részvételi demokrácia.

 

Állampolgári Tanács intézménye

Ennek a feladata egy-egy politikai és társadalmi döntés előzetes minősítése. Munkáját szabályozottan végzi, a tanács döntéseit rögzített protokoll alapján hozza meg. A döntések előkészítésében szabályozott és igazságos keretek között meghallgatjuk a civil szféra szakembereinek és a politikai szféra szakembereinek az előadását, ezt követően egy választott testület hozza meg a minősítő döntést. Az eljárás az ombudsman szerint nem sérti az alkotmányt, de – mint az ombudsman is jelezte - döntéseink természetesen nem kötelező érvényűek. 
Valójában ennek az intézménynek mindig is megvoltak a jogi alapja, hiszen a törvényeket és a döntéseket sokszor „társadalmi vitára” bocsátják. A hibát ott követjük el, hogy sohasem élünk ezzel a lehetőséggel, miután maga a hatalom szervezi meg az egyoldalú, formális, értelmetlen és döntésre alkalmatlan vitát.
Azután vannak a professzionális konferenciák. Ez sem tekinthető versenytársnak, ugyanis ezeken tudományos alapossággal elemeznek egy egy kérdést. Ez kiválóan alkalmas az elért eredmények bemutatására, a kutatás irányinak megvitatására, de tökéletesen alkalmatlan döntések előkészítésére.

Az AT esetében az előadások meghallgatása után – ugyanúgy, ahogyan a politikusoknak – dönteni kell, azaz döntési kényszer van.

Az AT sikeres működésének az a feltétele, hogy a CSzSz-el együttműködő politikusok kerüljenek az önkormányzatokba, ill. a parlamentbe. Ekkor a CSzSz jelenti ezeknek a politikusoknak a független szakértői hátterét is.

A CSzSz feladata a téma kiválasztása, a szakemberek felkérése és az infrastruktúra megteremtése. A döntéseinket hatékony eszközökkel tesszük közzé és nyomon követjük az eredményt is.

 

 

Az Állampolgári Döntőbizottság intézménye

 

Ennek feladata a politikusok már meghozott döntéseinek minősítése. A bizottságot– melynek módszere teljesen egyezik az ÁT módszereivel - akkor állítjuk fel, ha információ vagy időhiány következtében nem lehetséges az AT-t működtetni, ill. ha nyilvánvalóan rosszhiszemű politikai döntés született valamilyen fontos kérdésben. Ezzel az intézménnyel szemben is komoly támadásokkal kell számolni. Négy évvel ezelőtt, már az első kísérletnél egy méla bús barom (Bús Balázs országgyűlési képviselő) az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet jogcímén indított ellenem bírósági eljárást. A bíró azonban rendkívül pozitívan értékelte az AD ötletét és ebben a kérdésben egyszerűen elhajtotta a felperest.
Az AD feladata lehet pl. annak megvizsgálása, hogy valóban az utóbbi húsz év legzseniálisabb hazugsága volt-e ez a rezsicsökkentés.

 

Számvevés

 

A négy éves működés során számos kifejezetten érdekes ügyet menedzseltünk. Van köztük bankokkal, biztosítóval, multikkal, végrehajtókkal, parkoló társaságokkal, önkormányzattal és országgyűlési képviselővel folytatott és perben végződő vita.
Ezeknek a zömét ilyen-olyan arányban megnyertük, de egyszer sem vesztettünk.
Érdekességképen megjegyzem, hogy WEB oldalunkat olyan mértékű támadások érték, ami szükségessé tette a lehető legegyszerűbb, nem támadható formátum használatát. Az új szempontok között van az is, hogy bármikor, percek alatt a világ bármely pontjára áthelyezhessük az oldalunkat.

Az ügyeket a facebook-on is közzétesszük ( www.Facebook.com/Civil.Szamvevoszek ). Az ismertetést a jelenleg futó vitákkal kezdjük.
 

 

Vissza

 


                     Kupán Károly

                          CSzSz

         office@civilszamvevoszek.hu

 

Ugrás a lap tetejére