A magyarországi nyugdíjtörvény aljassága

 

 

Az ügy úgy kezdődött, hogy egy munkatársam nyugdíjba ment és szolgálati éveinek egy részét nem ismerték el. A hiányzó időszakról – mint a cég akkori ügyvezetője - aláírásommal és a cégpecséttel ellátott igazolást adtam ki, miután a törvény explicit módon tartalmazza az „egyéb hitelt érdemlő bizonyítás” lehetőségét is.

A Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság az igazolásomat nem tekintette hitelt érdemlőnek.

 

Egyszerűen kihozott a sodromból, hogy egy olyan intézmény, amely elhagyta azt a dokumentumot, ami az állampolgároknak egy ledolgozott élet utáni megélhetését biztosítja, nem tekinti hitelesnek a cégek ügyvezetőjének a nyilatkozatát, holott a munkavállalónak legtöbbször ez az egyetlen bizonyítási lehetősége.

 

Hogy a fenti állítást bizonyítsam 2013.07.22-én elindítottam a nyugdíjazásomat. Sajnálatos módon a munkakönyvemen kívül (aminek megőrzése az állampolgár feladata), semmilyen más szolgálati időt bizonyító dokumentumot nem találtam meg.

Pech.

 

A nyugdíjigazgatóság a benyújtott munkakönyv, a „saját és egyéb szervek” nyilvántartása alapján megállapított 26 év és 229 nap szolgálati időt és 50 385 Ft nyugdíjat.

 

Természetesen azonnal fellebbeztem.

Hatalmas szerencsémre megtaláltam az összes eredeti, átvételi pecséttel ellátott bevallást, így a bizonyítékok hatására a szolgálati időt 35 év és 18 napra kellett módosítaniuk.

 

Ezzel bizonyítottnak ítélem, hogy a magyar állam hanyagsága és gondatlansága következtében elvesztek az állampolgárok egy részének munkaügyi adatai.  Annak ellenére, hogy mindezért kizárólag az állam a felelős, a hatalom kifejezetten rosszindulatúan és agresszíven támad a kiszolgáltatott helyzetben lévő nyugdíjasokra.

 

De a törvényhozás és a Nyugdíj Igazgatóság jobban teljesít.

Az ONYF-055/03722-28/2013 sz. határozat egyben megállapítja, hogy a 35 év 18 nap szolgálati időhöz mindössze 49 977 Ft nyugdíj tartozik, úgyhogy visszamenőleg is fizessem vissza a havi 400 Ft-ot (:

 

Tehát az érvényben lévő magyar törvények szerint, ha 9 évvel többet dolgozol és fizetsz nyugdíjjárulékot, akkor 400 Ft-al kevesebb nyugdíj jár, mintha egyáltalán nem dolgoztál volna.

A határozat 12 oldalon keresztül magyarázza, hogy ez az eljárás miért törvényes és igazságos.

 

Nekem azonban súlyos kétségeim vannak.

  • Mindenekelőtt az ombudsmanhoz fordulok, vizsgálja meg ezt a törvényt és nyilatkozzon összhangban van-e a régi és a hatályos magyar alkotmány szövegével és szellemiségével?

  • Pert indítok az állam ellen és kérem a bíróságot kötelezze a magyar államot 9 év befizetéseinek (és kamatainak) a visszafizetésére.

  • Névre szóló nyilvános levélben megszólítom a társadalmunkat képviselő pártok vezetőit, hogy szerintük rendben van-e ez a törvény, ha nem miért nem léptek fel ellene és mit kívánnak tenni a kérdésben.

  • Meg kívánom vizsgálni, hogy egy európai állampolgárnak van-e módja egy ilyen pofátlan törvény visszavonatására.

 

Most már csak egy kérdést kell tisztázni: hülyéket vagy gazembereket küldtünk-e a parlamentbe?

 

De ne legyünk igazságtalanok, mi választottuk őket, pont azt kapjuk, amit érdemlünk.

 

 

       Kupán Károly

CivilSzamvevoszek.hu

 

 

A most induló nemzedék problémája azonban sokkal súlyosabb.

 

A régi alkotmányban a XXXI. 70/E.§ (1-2) szerint

„(1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. 

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg. „

Ez az alkotmány félreérthetetlenül deklarálta a nyugdíjhoz való alkotmányos jogot és kiemelte a biztosítási viszonyt.

Az új alkotmány XIX. cikke ezt így módosította:

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.”

Az új alkotmányban az öregség és a társadalombiztosítás szó elő sem fordul. Az öregségi nyugdíj nem alkotmányos jog (!!!), és nem biztosítási jogviszony keretében jár. Ugyanakkor az adószerű nyugdíjjárulék fizetése kötelesség.

Sőt.

„(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja”

 

Ez az alkotmány még azt is lehetővé teszi, hogy a hatalmon lévő politikusok kimondhassák: Te nem voltál elég hasznos! Hiába fizettél járulékot, dögölj meg.

 

Tehát a most induló generációk számára az elfogadható nyugdíjas léthez két út vezet:

     az egyik a nyugdíjcélú felhalmozás,

     a másik az M1-es autópálya.

Igen ám, de ebben a rendszerben nem hogy felhalmozni, de még megélni is alig lehet.

 

 


                     Kupán Károly

                          CSzSz

         office@civilszamvevoszek.hu

 

Ugrás a lap tetejére