Az MKB Dosszié

 

Az eljárás állása

A Story

 

Az ügy folytatása:

     Állásfoglalás kérése

     Az Ombusman állásfoglalása

 

Összefoglalás

 

Kötöttünk egy Széchenyi Kártya szerződést. Rövidesen kiderült, hogy a kedvezményes konstrukció lényegesen drágább mint bármelyik piaci hitel. Kértem egy részletes folyószámla kimutatást, amit megtagadtak. A Széchenyi Kártya szerződést felbontottnak nyilvánítottam és közöltem, hogy mi az új szerződés feltétele. Ezt elutasították. A visszafizetést megtagadtam. Az ügy végrehajtóhoz került. Ezektől kértem a részletes elszámolást, amit nem adtak. Erre a bank lehívta a hitelgarancia biztosítótól az igazolatlan és elutasított követelés teljes összegét, amit a biztosító tiltakozásom ellenére kifizetett.  A biztosító eladta az el nem ismert követelést egy behajtó cégnek. A behajtók mindig elakadtak azon a ponton, hogy igazolják követelésük jogszerűségét és összegét. A behajtó követelésével egy közjegyzőhöz fordult. A közjegyző egy olyan címre küldte az iratokat amelyen senki nem tartózkodik, ezért 15 nap elteltével a követelés jogerőre emelkedett. Fellebbeztem, a bíróság megállapította, hogy a közjegyző helyesen járt el. Az ombucmanhoz fordultam, aki megerősítette, hogy az eljárás alkotmányos volt.

Az anyag érdekessége az, hogy áttekinti a teljes folyamat, annak összes képtelenségével együtt.

 

A követelés a végén már 4 millió Ft volt. Miután senki nem kívánta (tudta?) kiadni a bírósági eljárás elindításához szükséges tételes elszámolást az ügy elévült.

 

                                                                                                                                           Kupán Károly

 

Az eljárás állása

 

Miután úgy tűnik, hogy az összes követelésről mindenki lemondott a szereplők ellen a beígért pert nem indítom el. Ezzel szemben lépésről lépére végigmegyünk a teljes ügyön és kiderítjük hogyan fordulhat elő ilyesmi valamint azt, hogy ezek a problémák ma is fennállnak-e.

Amennyiben mégis eszébe jut valakinek a követelés, akkor természetesen elindul a leírt folyamat.

 

 

A story

 

Miután úgy gondolom, hogy itt egy tudatos, jól megtervezett folyamat zajlik részletesen leírom a történést.

 

Az ügynökök megjelenése:

2004 nyarán felkereste a cégünket egy brókercég, hogy ők ingyen megvizsgálják, mekkora összegű Széchényi hitelt kaphatunk. Közöltük, hogy nincs rá szükségünk, de rábeszélt minket, hogy hadd csinálja meg ingyen.

Beleegyeztünk.

A céget hitelképesnek minősítették (4 fő – 160 millió).

 

Hitelfelvétel:

2004 őszén úgy döntöttünk, hogy a cégünk mégis igényeli az államilag támogatott Széchenyi kártya hitelt.

 

A VOSZ szerepe:

A Széchenyi Kártya feltételeként azt nevezték meg, hogy be kell lépni a Vállalkozók Országos Szövetségébe, mert ellenkező esetben tájékoztatást sem tudnak nyújtani. Így a szerződés megkötése 25 000 Ft befizetésével indult egy olyan célra, amire semmi szükségünk nem volt.

A belépést követően a VOSZ-tól semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, az egyetlen dolog, amit tettek az volt, hogy megnézték a kitöltött papírt. A VOSZ – eltekintve a marketing anyagoktól – semmilyen tájékoztató anyaggal nem rendelkezett, és munkatársaik is tökéletesen felkészületlenek voltak. Amikor a részletek felöl érdeklődtünk, azt a választ kaptuk, hogy menjünk el a MKB bankba. A VOSZ szerepe tehát arra korlátozódott, hogy végeztek egy értéktelen előszűrést a bank helyett, de az én költségemre. Az előszűrés arra korlátozódott, hogy a rublikákat jól töltöttük-e ki, ugyanis az ügynökcég minősítése nem is érdekelte őket.

 

A szerződés megkötése:

Az MKB bankban csak azt közölték, hogy hányas számú szobában lehet szerződést megkötni, tájékoztatást azonban SEMMIT sem adtak. Abszolút semmit. Némi tanakodás után – mindennemű információ hiányában is - úgy döntöttünk, hogy ennek ellenére megnézzük a szerződési lehetőséget

Ekkor már 25 eFt befizetésén túl van az ügyfél!

A kijelölt szobában egy Obermayer Anna nevű bankárhölgy fogadott, aki szóban tájékoztatott, majd mondott egy időpontot, amikor bemehetünk. Naiv módon arra gondoltunk, hogy ekkor nézhetjük meg az összeállított iratokat. Hát nem így volt. A részükről aláírt szerződést tette elénk. Kell, vagy nem kell feltétel mellett.

A szoba olyan 6 négyzetméter volt, ebből a hölgy elfoglalt olyan 5-öt, mi ketten (az ügyvezető és én) ültünk egy asztalnál, amelyen kb. 40*50 cm szabad hely volt. Ekkor a hölgy elkezdte elénk tenni a papírokat, mindig megmutatva, hogy hol kell aláírni. Megjegyzem, hogy az ügyfélváró biztosan volt vagy 100 négyzetméter. És üres.

Ez az eljárás azt biztosította, hogy egyetlen egy okmányt sem lehetett elolvasni, erre sem időt, sem helyet nem biztosítottak.

Az ügyfél egyáltalán nem tudja, hogy mit ír alá.

Azóta már megfigyeltem, hogy ez egy tudatos, profi módon kidolgozott eljárás, amelynek a célja az ügyfelek számára rendkívül előnytelen környezet biztosítása és az ügyfél tudatos becsapása, ugyanis az ügyfélnek nincs módja eldönteni, hogy a szerződés megfelel-e a szándékának.

A szerződést 2004. december 23-án kötöttük meg.

 

Kísérlet új szerződés kötésére:

2005 végén a könyvelés áttekintésekor döbbenten láttam, hogy az államilag támogatott Széchenyi Kártya banki költsége a piaci hitelek költségének másfélszerese. Ismét felkerestem Obermayer Annát és közöltem vele, hogy a szerződést azonnal fel kívánom bontani és egy sima piaci hitelre akarom áttenni. Közöltem továbbá azt is, hogy ügyfelek tudatos becsapása miatt perelni kívánom a bankot, a szerződés ugyanis a bank eljárása következtében nem a szándékom szerint került megkötésre. Obermayer Anna álláspontja szerint a bank jogszerűen járt el, de elindította a Széchenyi Kártya szerződés átalakítását közönséges piaci szerződésre.

Közölte, hogy mikor mehetek be aláírni az új szerződést és azt is, hogy Ő biztosítja a kívánt időpontra közjegyzőt.

Ekkor azonban már kiismerve a taktikájukat kijelentettem, hogy ez így nem fog működni.

Ragaszkodom hozzá, hogy

  1. a szerződéstervezetet aláírás előtti formában átadja nekem,

  2. a szerződéstervezetet elviszem egy ügyvédhez és megkonzultálom vele,

  3. előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a tervezet pontosan tartalmazza a kamatszámításának módját,

  4. előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a szerződés tételesen tartalmazza, hogy a szerződében megjelölt költségeken kívül semmilyen más költséget nem számol fel a bank.

A hölgy ezeket a követeléseimet (külön-külön és együtt is) határozottan megtagadta. Erre közöltem, hogy mindaddig, amíg a követeléseimet nem teljesítik, felfüggesztem a hitel visszafizetését.

Követeltem továbbá, hogy adjanak egy részletes – költségnemet is tartalmazó - folyószámla kimutatást. Ugyanis nem rendelkezem bizonyító erejű anyagokkal, hogy valójában mit vettem én fel és mit számolt fel a bank.

Ezt is határozottan megtagadták.

 

A bank a levelekre nem válaszol, a telefonos kapcsolatfelvételre csak annyit mondanak, hogy menjek be.

DE NEM MEGYEK BE.

  1. Engem ne ugráltassanak.

  2. Az eljárás célja az, hogy továbbra se készüljön bizonyító erejű okirat.

 

Valószínűleg azt történt, hogy a Bank több szerződést íratott alá, és nem csak azt, amit a végül sikerült kikényszeríteni a behajtási fázisban. Feltehetőleg ezek a szerződések tartalmazzák azokat a tételeket, ami miatt a banki költség messze a piaci hitel költségei fölött volt.

Határozottan kijelentem, hogy a szerződésben szereplő tájékoztatás nem hangzott el, sőt álláspontom szerint nem minden anyagot kaptunk meg és az ismertetett eljárás okán nem volt módom elolvasni a szerződést sem.

 

A behajtás első fázisa:

Miután a hitel visszafizetését megtagadtam, a követelést áttették az MKB behajtó csoportjához. Itt azonnal jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el, kérek egy pontos dátumot, költségnemet és összeget tartalmazó folyószámla kimutatást, amellyel a követelés összegszerűségét és jogszerűségét igazolják.

A követelésemet megtagadták.

 

A behajtás második fázisa:

Ettől kezdve mindenféle vidéki behajtó cégek kezdtek hívogatni. Az eljárás mindenhol ugyanaz volt, kérek egy folyószámla kimutatást. Érvelésem változatlan volt, igazolják követelésük megalapozottságát.

Erre leálltak.

 

A Bankgarancia érvényesítése:

A következő lépésben a követelésre érvényesítették a Bankgaranciát. Mégpedig két tételben. Ez azért lényeges, mert azonnal jeleztem, hogy az MKB által benyújtott követelést nem ismerem el. Ennek ellenére mind az első tételt, mind a második tételt kifizették a banknak.

Azaz a Garanciabiztosító tiltakozásom ellenére kifizetett egy olyan követelést, amelyet nem ismerek el, semmilyen bizonyító okmányt nem mutattak be sem az összeg, sem a kifizetés jogszerűségére.

Álláspontjuk az volt, hogy jogszerűen járnak el.

 

A követelés eladása:

Ezt követően 2006.október 31-én a Garanciabiztosító eladta a követelést az OTP Faktoring Zrt-nek. Az OTP Faktoringnak szintén azonnal jeleztem, hogy ezt a követelést nem ismerem el, folyószámla kivonattal igazolja követelése megalapozottságát.

 

A behajtás:

Az OTP Faktoring követelésemet megtagadta és eltérő összegekről küldözgetett fizetési felszólítást, majd kiválasztva egy közepes fekvésű összegget, elindította a letiltást.

Első nekifutásra Winkler Júlianna közjegyzőhöz (Kiskőrös) fordultak, aki elutasította követelést. Winkler Júliannának írásban jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el.

Ezt követően nagy lélekjelenléttel dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyzőhöz fordultak (Szeged), aki egy üres irodába küldte a meghagyásról szóló ajánlott értesítést, amit értelemszerűen senki nem vett át, így jogerőre emelkedett.

VISZONT!

A leleményes közjegyző ezt követően nem ajánlott levélben értesített, arról, hogy a letiltás jogerőre emelkedett. Azonnal ellenvetéssel éltem, amit elutasított. Ezt követően fellebbeztem, amit végül a Csongrád Megyei Bíróság elutasított.

 

A dolog azért igazán érdekes, mert a problémával maguk a közjegyzők és bírók is tisztában vannak. Ez abból látszik, hogy azt a levelet ahol azt írta a közjegyző, hogy na jól túljártam az eszeden és mégis jogerős lett a letiltás, azt már nem tértivevénnyel küldte, így meg is kaptam, erre írtam magát az ellenvetést is. Annak feltételezésére, hogy az ajánlott leveleket szándékosan nem vesszük át, csak annyit mondhatok, hogy maga a bíróság is hibásan címezte meg a nekem szóló levelet!

 

Az ügyben az álláspontom mindvégig ez volt:

  • Ragaszkodom hozzá, hogy valamely pénzintézet állítson ki számomra egy részletes, dátumokat, költségnemeket és összegeket tartalmazó számlakivonatot.

  • Ezt követően pert indítok az MKB ellen.

  • Ragaszkodom hozzá, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy milyen tételek okozzák azt, hogy az államilag támogatott Széchényi Kártya költsége a normál banki költség másfélszerese.

  • Ragaszkodom hozzá, hogy bíróság vizsgálja meg, hogy az MKB bank kimerítette-e az ügyfél szándékos félrevezetését.

  • Kérem, hogy a bíróság érvénytelenítse a nem szándékom szerint kötött szerződést.

  • Kérem, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a bank érdekében áll, hogy minél tovább húzódjon egy eljárás.

  • Kérem, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a Garancia Biztosító úgy fizette ki a követelést, hogy nem vette figyelembe azt, hogy azt az adós nem ismeri el.

  • Kérem a bíróságot, állapítsa meg, hogy a Garancia biztosító a jogosnál lényegesen nagyobb összeget fizetett a banknak, és állapítsa meg a jogtalan gazdagodás tényét.

  • Kérem, hogy a bíróság állapítsa meg a valódi tőke és a jogosan járó kamat nagyságát.

 

Ezt követően egy új szerződést akartam kötni, figyelembe véve mindazokat az intelmeket, amelyek arra vonatkoznak, hogy nem vagyunk elegendően körültekintőek, ezért:

  • Az aláírás előtt akartam átvenni a kölcsönszerződést és ki akartam kérni az ügyvédek véleményét.

  • Ismerni akartam a kamatszámítás módját.

  • Ragaszkodtam hozzá, hogy a szerződés nevezze meg az összes költséget.

 

Az MKB eljárása mindebben megakadályozott és meggyőződésem, hogy mind a Garancia Biztosító, mind az OTP Faktoring tudatosan akadályozott ebben folyamatban.

 

Mindezek alapján a bírósághoz fordulok.

 

 

1. A Csongrád Megyei Bíróság téves határozatát bíróságon megtámadom.

Szemben a bíróság által rögzített tényállással a valós tényállás a következő:

  1. Csongrád Megyei Bíróság a tényállás megállapításánál sem az I. rendű, sem a II. rendű adós álláspontját nem hallgatta meg.

  2. A Bíróság nem vette figyelembe, hogy Winkler Júlianna közjegyző a kérelmet elutasította, és hogy Winkler Júlianna felé is jeleztem (2011.01.13), hogy a követelést nem ismerem el.

  3. A II. rendű kötelezett valóban nem reagált a felszólításra, de ennek az az oka, hogy a II. rendű kötelezettnek a birtokában van egy nyilatkozat az I. rendű kötelezettől, hogy a követelést nem ismeri el, birtokában van egy 0 összegű BÁR jegyzőkönyv, továbbá nincs olyan bírósági ítélet, amely az I. rendű kötelezett esetén kötelezettséget állapít meg. Mindez azt jelenti, hogy az II. rendű kötelezettet tökéletesen hidegen hagyja a rá vonatkozó fizetési meghagyás. Mint másodrendű kötelezett olvasatlanul széttépem a végrehajtók leveleit.

  4. Az I. rendű kötelezett a fizetési meghagyásról nem értesült, mert azt ajánlott küldeményben adták fel. Ezt a közjegyző írásban elismerte.

 

A fellebbezésben az I. rendű kötelezett az alábbiakra hivatkozott:

Mint azt az ellentmondásomban jeleztem a 1032 Föld u. 57 alatti irodába senki nem tartózkodik.

Bizonyára Önnek sem kerülte el a figyelmét az, hogy a vízcsapból is az információs társadalom folyik. Ez számomra annyit jelent, hogy az ügyeimet éppen úgy intézem Bostonból (2011.01-hó), mint otthonról, vagy Biharbasznádról. Ehhez nem megyek be az irodába. Elektronikus úton intézem a banki ügyeimet, vízdíjat, az áramszolgáltatási számláimat, a gázszolgáltatással kapcsolatos elszámolásokat, a T-com elszámolásaimat és a többieket. Távmunkával kapcsolom ki és be a szervereimet, rendezem az anyagaimat és futtatom a programjaimat. Ehhez sem megyek be az irodába. Van digitális azonosítom mind Kupán Károlynak, mind az Unitedit Kft-nek, ennek segítségével intézem az adóügyeimet és az önkormányzati ügyeimet. Továbbá a magyarország.hu elektronikus úton figyelmeztet, hogy lejár a forgalmim, a személyim vagy az útlevelem.

Ezt tehát úgy hívják, hogy információs társadalom és elektronikus ügyintézés, én semmi mást nem csináltam, csak megvalósítottam azt, amiről mindenki más csak pofázik.

 

Az irodába általában egyszer megyek egy hónapban, leolvasom a gázóra állását és a villanyóra állását és elektronikus úton bejelentem a szolgáltatónál. Megjegyzem ez is meg fog szűnni, mert már fejlesztés alatt áll egy intelligens mérőóra rendszer, amely az óra állását automatikusan be fogja jelenteni.”

 

            A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, így:

    • Az I. rendű adós a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséről csak 2011. március 16-án értesült, akkor is csak azért, mert a leleményes közjegyző a levelet nem ajánlva adta fel.

    • Az ellentmondás dátuma 2011. március 17.

    • A fellebbezés dátuma 2011. április 18.

 

A Csongrád Megyei Bíróság telephelyre vonatkozó hivatkozásában megjelölt törvény nem tartalmazza azt a kitételt, hogy a Kft ügyvezetőjének a telephelyen kell tartózkodnia. Ez irányú kifejezett kérdésemre a bíróság nem is adott választ. Egyben megjegyzem a szóban forgó 10 nap már egy kéthetes szabadság esetén sem teljesíthető.

A Csongrád Megyei Bíróság maga is helytelen címre küldte a határozatát!

 

Mindezek alapján az I. rendű adós semmiféle határidőből nem csúszott ki. Hibájaként kizárólag az róható fel, hogy jelentős lépést tett az informatikai társadalom irányába.

 

 

2. Az alkotmányossági kérdés tisztázása.

A Csongrád Megyei Bíróság ítélete azonban azt jelenti, hogy ma Magyarországon, mindenkinek, aki nem akar joghátrányt szenvedni 10 naponként fel kell keresnie a Magyar Postát, ellenkező esetben a folyó vitái, a törvény által teremtett védekezésképtelen állapotra ítélve emelkedik jogerőre.

Álláspontom szerint mindez sérti az alkotmányos jogaimat, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulok és kérem a törvény eltörlését.

 

 

3. Pert indítok az OTP Faktoring Zrt ellen.

Kérem annak megállapítását, hogy

  1. az OTP Faktoring Zrt. nem tett eleget annak a követelésemnek, hogy igazolja a követelés összegszerű értékeit,

  2. az OTP Faktoring Zrt. (feltehetőleg) nem az összes MKB-val kötött szerződést küldte el, a követelés igazolásakor,

  3. hogy a követelés bizonyításának megtagadása jogszerűtlen volt,

  4. az OTP Faktoring követelése megalapozatlan,

  5. a követelés igazolása helyett az eltérő összegekkel és vagyonom elvesztésével való fenyegetés kimerítette a hatalommal való visszaélést,

  6. a végelszámolás elindításával a UnitedIT Kft. működésképtelen állapotát idézte elő,

  7. a UnitedIT teljes vesztessége az OTP Faktoring-ot terheli.

 

 

Az OTP faktoring a következő összegekre küldött fizetési felszólítást és végrehajtást:

            3 386 183

            2 820 226

            1 082 730

 

Volt olyan is, hogy az 3,3 és a 2,8 milliós követelést egyszerre kaptam, ezért álláspontom, hogy az OTP Faktoring 6 millió forintot követelt rajtam.

 

Az OTP Faktoring Zrt. a számtalan felszólításom ellenére nem igazolta a követelés megalapozottságát és nem tájékozatott, hogyan keletkeztek ezek az összegek.

Az OTP Faktoring Zrt. igazolható tájékoztatásom következtében tisztában van azzal, hogy már magát az MKB követelését sem ismeri el az I. rendű adós, továbbá azzal is, hogy az MKB megtagadta a számlakivonat kiállítását, továbbá azzal is az MKB-val kötött szerződésem megsemmisítését akarom kérni.

Az OTP Faktoring Zrt. magatartását rosszhiszeműnek minősítem.

 

Amennyiben a legmagasabb jogi fórum is úgy ítéli meg, hogy ma Magyarországon egy követelés jogerőre emelkedhet úgy, hogy 5 éven keresztül senki nem köteles igazolni a követelés összegszerűségét és jogszerűségét, akkor a magyar törvénykezés a hibás és a Magyar Államot fogom perelni európai bíróságokon.

 

Ha mindez összhangban van az európai törvényekkel is, akkor véglegesen Önök nyertek.