2004.06.09-én hitelkártya szerződést kötöttünk a Citibank Zrt-vel. Néhány év után áttekintve a költségeket arra jutottam, hogy ennél sokkal jobb és olcsóbb bankok is vannak, ezért a Lajos u. fiókban – 17 715 Ft befizetése mellett felbontottuk a szerződést. A bankterminál előtt ülő nyakkendős droid közölte, hogy a felbontás véglegesítéséhez hívjam fel a CitiPhon szolgáltatást. Éppenséggel a falon volt is telefon, de az a nyomoronc nagy sajnálatára momentán nem működött viszont a droid szívélyesen közölte, hogy az utca másik oldalán van egy nyilvános készülék. Igaz ott fizetni kell. Fáradjak át.
Álláspontom egyszerű és világos volt. A kurva anyád fog átmenni és telefonálni.
Mire az ügy bíróságra került az Intrum Justitia 162 701 Ft követelést jelölt meg, amelyből szerinte 81.008 Ft a tőketartozás a teljes követelés már meghaladta a 300 000 Ft-ot.
A tárgyaláson a bíró azzal nyitott, hogy ez a követelés már elévül.
Azaz, ezek férgek simán bíróság elé visznek egy elévült ügyet, ugyanis abban bíznak, hogy az emberek zöme birka.
És ebben nem is tévednek.
Én ragaszkodtam a per lefolytatásához, mert a szerződésben megadott banki feltételek mellett nekem sehogy sem jött ki a bank által követelt (nem létező) kamat. Kifejezetten arra voltam kíváncsi, hogy egy bank hogyan számol kamatot. A bíróság ezt az igényemet helybenhagyta, bár az ilyesmit nagyon nem szeretik.
Elkezdtem adatokat követelni. Az Intrum Justitia meg elkezdett engedményes ajánlatokat tenni, majd inkább lemondott a teljes kamatról semhogy megadja a kamatszámítás képletét.
Maradt 81 000 Ft tőkekövetelés. Ez azért furcsa mert a 17 715 Ft a felmondáskor lenullázta az összes számlát. Hogy keletkezhetett akkor tőkekövetelés? A bíróság segítségével a Citibank-tól megkértem a teljes számlaforgalmat. Ezt 9 – azaz kilenc – évre visszamenőleg meg is kaptam. Ez alapján kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy a (nem létező) tőkekövetelés csak 15 490 Ft. lehetne. Ezt a bíróság ki is mondta.
Ezek a gyengeelméjű barmok azt nem értették, hogy a hitelkártya felmondásakor a rajta lévő követelést csak készpénzzel lehet kiegyenlíteni, ami viszont egy másik számlaszámon van és így a készpénzes és hitelkártya számlaszámok összege nullázódik le.
Ez azt jelenti, hogy ezek a szemetek egy tökéletesen légből kapott tőkekövetelést nyújtottak be a bíróságra.
A maradék 2000 Ft simán benne van a bank pontatlanságában.
Csak hogy értsük, hogy miért így jártam el.
Amikor kötünk egy szerződést, akkor valójában egy olyan dokumentumot írunk alá, amely alapján nem lehet megmondani, hogy mennyi pénzről beszélünk. Ezekben a szerződésekben szerepel egy tőke és egy kamat százalék. A kamatot azonban a szerződés alapján nem tudjuk forintosítani, azaz fogalmunk sincs, hogy aláíráskor milyen összegre kötöttünk szerződést. Ezért követeltem a kamatszámítás képletét. Elgondolkoztató, hogy inkább lemondanak a teljes kamatkövetelésről, csak ne kelljen megmondani, hogyan számolták ki a kamat forint értékét.
Na most képzeljék el, mekkora csalás lehet itt.
Egy másik ügyben odáig jutottam, hogy a gyengeelméjű követeléskezelő 60 oldalon keresztül minden napra kiszámolta a kamatot. Majd elnézést kért, hogy a bíróságon követelt kamat nem egyezik meg az így kiszámolt kamattal Álláspontja szerint ez jelentéktelen kérdés. Azt azonban ez a barom sem értett meg, hogy egy 60 oldalas lista nem azonos a képlettel, úgyhogy ekkor sem tudtam meg, hogy számol egy bank kamatot.
Úgy tűnik, ezen még sokat kell dolgozni.
Ez a listás megoldás nem teljesen ördögtől való. A Mercedes azt csinálja, hogy a szerződés mellékletében van egy jegyzék, hogy melyik hónapban mennyit kell fizet, abból mennyi a tőke és mennyi a kamat. Ebben azonban nem szerepel az a szó, hogy kamatszázalék és a szerződés megkötésének a pillanatában pontosan tudod, hogy mire szerződtél.
Tehát a magyar szerződési rend kifejezetten a magyar birkához van igazítva.
Ez a gané követeléskezelő cég azonban a jogerős ítélet követően is változatlanul követelte a ~300 000 Ft-ot, nagy ívben leszarva a bíróság jogerős ítéletét. Azért nem veszik kutyába sem a bíróságot, mert ezeknek a ganéknak itt mindent szabad.
Úgyhogy most én pereltem be őket.
A bíróság azonban elutasította peranyagomat, mondván ebben a kérdésben született már egy jogerős ítélet. Így továbbra is nyugodtan követelik a nemlétező tartozást.
Ezen nem kell meglepődni. Egy olyan országban, ahol a végrehajtói kamara elnöke már annyira pofátlan, hogy a biztonsági kamarák előtt vesztegeti meg a miniszterhelyettesi beosztásban lévő igazságügyi államtitkárt már semmin nem kell csodálkozni.
De.
Mindezek alapján semmi okom nincs azt feltételezni, hogy a bíróságokat nem fizetik le.
Azóta kaptam felszólítást 2022.05.26-án, amelyben a nem létező, 10 éve elévült, a bíróság által elutasított követelés immár 432 129 Ft-ra növekedett, az alábbi bontásban:
Tőke: 113 788 Ft
Kamat: 293 434 Ft
Díj?: 24 907 Ft
Összesen: 432 129 Ft
2022.08.11-én ismét kaptam egy felszólítást, amelyben a követelés már 438 808Ft, de adnak 30% kedvezményt, ha haladéktalanul befizetem.
Nézzük meg, mennyire eredményes a követeléskezelési üzletág ilyen technikával folytatott tevékenység esetén.
Az Intrum Justitia követeléskezelési üzleti eredménye:
2018 20 636 950 000 Ft
2019 21 299 777 000 Ft
Munkabér és juttatások:
2018 2 890 543 000 Ft
2019 3 493 660 000 Ft
Gondolom, lassan kezd érthető lenni, hogy ha ilyen társadalomban sérelem ér, akkor mind az ítélet, mind annak végrehajtása már állampolgári feladat.
Természetesen én – a rendőrségi válaszidő miatt – nem löttyinthetek minden nyomorult végrehajtó és követeléskezelő pofájába két deci kénsavat.
Én maradok az enyémeknél.
Mindenesetre kiderítem az elnök nevét és címét és itt közzé fogom tenni.
Az Igazgatóság Elnöke; Felfalusi Péter, címe: ………..
Kérem szavazzon a http://civilszamvevoszek.hu oldalon.
Kupán Károly
fizikus, mérnök, katonatiszt (százados)
Következik: Értsük meg a végrehajtók működését
Az oldal letöltése: Értsük meg a Követeléskezelők működését