A Uniqa per

Az eset azt feszegeti, hogy milyen szerződése jön létre egy biztosító és egy biztosított között. Hogyan lehet ezt a szerződést felbontani, milyen kötelezettsége van a biztosítónak.

A vita előzménye, hogy sokalltam a 350- eFt-os Casco biztosítási díjat és egy magasabb önrészt és alacsonyabb díjat szerettem volna elérni. A biztosítóval folytatott konzultáció során arra jutottam, hogy szándékosan akadályozzák a biztosítás módosítását belekényszerítve olyan dolgokba, amiket nem fogadok el. A konzultáció vége az lett, hogy bejelentettem a szerződés felbontását és befejeztem a Casco további fizetését.
Ez követően egyszerűen széttéptem a számlákat.
Az eljárást az erőfölénnyel való visszaélésnek minősítettem.

Idővel elkezdtek jönni az ügyvédi felszólítások is. A felszólítások azonban nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazták ezért a felszólításokat eleinte megválaszoltam, követelve a folyószámla kimutatást, mondván a követeléseiket kötelesek alátámasztani.  Később szó nélkül kidobtam a leveleiket.

Végül a biztosító a nemfizetés miatt, “respíró” címen követelt két hónapi biztosítási díját és visszamenőleg ennek kamatát. Ezt megtagadtam és kértem a köztünk lévő szerződés bemutatását, ugyanis a nálam lévő és általam aláírt szerződésen a respíró szó egyszerűen nem szerepelt.

Valójában a szerződéssel is volt a bajom, mégpedig én ezzel a biztosítóval nem kötöttem semmilyen szerződést, a biztosításom egy cégtranzakciókon keresztül, beleegyezésem nélkül került az Uniqua biztosítóhoz, ugyanis azt a biztosítót, akivel szerződtem felvásárolta az Uniqua. A követelésem egyszerű volt, mutassák be az általam aláírt köztünk lévő szerződést, amely szabályozza a jogaimat és kötelességeimet. Ezen belül is arra mutasson rá, hogyan bonthatom fel a szerződést.
Ilyen dokumentum azonban nincs!!!!!!

A kérdés a bíróságra került, ahonnan jött egy fizetési meghagyás, amire ellentmondással éltem.
A tárgyalások során két álláspontot képviseltem:

• Az egyik, hogy nem ismerem el a köztem és a biztosító közötti szerződés érvényességét, én ezekkel nem kötöttem szerződést és nem járultam hozzá a szerződés átvételéhez.
• Nem ismerem el a biztosító követelését, nyújtson be egy folyószámla kimutatást.

A felperes azzal érvelt, hogy ezeket a polgári törvénykönyv szabályozza. Én azzal érveltem, hogy ezek hülyék.
Az érvelésemet a bíróság minden szinten elutasította (-:

Követelésem a következő volt: Olyan szerződéseket akarok kötni, ahol egységes szerkezetben megtalálom, a szerződés összes paraméterét és mindkét fél jogait és kötelességeit. Ennek nem kell papíralapúnak lenni, de garantálni a kell a szerződés azonosíthatóságát és a visszakereshetőséget.

A második pont kapcsán a bíróság elrendelte, hogy a felperes nyújtsa be a követelését megalapozó dokumentumokat. Az adatok benyújtása után egy beadványt készítettem, ahol áttekintetem a megkapott dokumentumok.

Külön kell foglalkoznunk a biztosító által beadott folyószámla kimutatással. Ez a kimutatás egyszerűen elképesztő volt. Kezdjük ott, hogy a bevezető adatok között szereplő bankszámlaszám rossz volt. Ilyen bankszámlaszámmal a biztosítási szerződés megkötésekor még nem rendelkeztem. Így folyamatos fizetéseket sem teljesíthettem ilyen számlaszámról. Álláspontom szerint itt okirat-hamisítás történt és az adatokat utólag írták be. (A probléma abból származik, hogy én az Uniqua biztosítóval egyáltalán nem kötöttem szerződést. )

Amit folyószámla kimutatás benyújtottak az egyszerűen elképesztő volt.

A “Folyószámla kimutatás” nevű dokumentum egy kinyomtatott képernyőkép volt, amelyikre kézzel felvezetik az általuk vélt teljesítési időszakokat. A képernyőképen jól követhető, hogy hányszor hibázott az adatrögzítő és észre kell venni, hogy nem azonosítható a befizető.

Ezt követően született egy salamoni ítélet, mely szerint a felperes követelésének a fele megalapozott. A bíróság kitért, azon kérdésem megválaszolása elől, hogy egy összefirkált képernyőkép alkalmas-e a biztosító követelésének a megállapítására.

Az ítéletet megfellebbeztem, világos állásfoglaláshoz ragaszkodva.
“Kérem annak megerősítését vagy cáfolatát, hogy a magyar törvények szerint egy aláírás nélküli képernyő lenyomat ma Magyarországon alkalmas egy fizetési kötelezettség nem teljesítésének bizonyítására.”

Ezeket a megfogalmazásokat nagyon nem szeretik, úgyhogy felszólítottak, hogy ízibe fogalmazzam át a fellebbezésemet, pontosan megfogalmazva annak tárgyát (-:

A másodfokon onnan közelítettem meg a kérdést, hogy a képernyőképen lévő befizetéseket egyszerűen összeadva egy hónap túlfizetés jön ki. Ez rávezette a bíróságot a döbbenetesen zagyva kimutatás megbízhatatlanságára. Erre a biztosító küldött egy másik képernyőképet, ahol már egyszerűen hiányzott a túlfizetés (-:
Ezen már a bíró is elmosolyodott és a nyilvántartást alkalmatlannak ítélte a követelés megalapozására.

A pert másodfokon megnyertem, a respírót elutasították a túlfizetést pedig visszafizették.