Bíróság

A bíróságok kapcsán elsősorban az jut az emberek eszébe, hogy van aki nyolc évet ártatlanul ült börtönben, van akit ártatlanul elítéltek el az anyja meggyilkolása miatt, a gyilkosok pedig szabadlábon sétálnak. No, meg a 100 milliós kártérítés megítélése szegregáció miatt.
Ott tartunk, hogy maga Orbán Viktor is foglakozott egy új közigazgatási bíróságot létrehozásával mert alkalmatlanak ítélte a jelenlegi bíróságokat.
Ezek bonyolult és nehéz döntések voltak, de ez csak a jéghegy csúcsa.

Ebben az ügyben mindössze az volt a feladata a bíróságnak, hogy mondja ki, jogom van egy 6 000 000 Ft-os végrehajtás alapjául szolgáló bankszámla-kivonat megtekintéséhez, írja elő egy pénzintézetnek a követelést igazoló dokumentumok kiadását és adja meg, hogy jött ki az alátámasztás nélkül megadott hat millió forint követelés.

Nézzük meg, hogy is működik a magyar bíróság:

  • 05.20-án keresetlevéllel fordultam a IV. és XV. Kerületi Bírósághoz, amelyben kértem, hogy a bíróság kötelezze az alperest a követelését alátámasztó dokumentumok átadására. Közöttük a szerződéseket, az általam aláírt dokumentumokat, a számlakivonatokat, a kamatszámítás képletét, az ugyanis, hogy pl. a 21,17% a kamat semmi módon nem határozza meg a követelt összeg nagyságát. (Már itt megjegyzem, hogy ezek az ostoba jogászok egyszerűen nem is értik, hogy a 21,17% az nem egy pénzösszeg.) Az aláírt dokumentumok meg azért kellenek, mert tisztázni kell, hogy egy államilag támogatott kamatozású hitel miért kerül másfélszeresébe egy közönséges piaci hitelnek.
  • A 13.P.21.025/2017/2. határozatban a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ahelyett, hogy felszólította volna az alperest az adatok kiadására a keresetet elutasította, mondván, „A bíróság Kupán Károly felperesnek az OTP Faktoring Zrt. alperes ellen indított perében illetékességének hiányát állapítja meg, és a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bírósághoz rendeli áttenni.”
  • Következő lépésben a bíróság határozata alapján az alperes VI. kerületi telephelye alapján kijelölt Pesti Központi Kerületi Bírósághoz adtam be ugyanezt a keresetet.
  • 11.21-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy személyes meghallgatás során egyértelműen igazolta, hogy az ügyben mégis a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság illetékes és nem ők, továbbá tájékoztatott az eljárás menetéről. A 21.P.53.734/2017/2. végzéssel lezárta a téves átirányítást.
    Felhívnám a figyelmet a bíróságok eljárására.
    Most hogy arról van szó, hogy ki kell bújni – a bankot elítélő – tárgyalás alól, tudják venni a fáradtságot, hogy behívják a felperest, áttekintsék az ügyet és a feladatokat, értelmezzék és elmagyarázzák a törvényt, továbbá tájékoztassanak mit kell csinálni.
    Ha viszont ki kell mondani, hogy a banknak át kell adni a gazemberségüket bizonyító dokumentumokat, akkor azt is vállalják, hogy inkább hülyének nézzék őket.
  • Ezek alapján 09.05-én ismét keresetlevéllel fordultam a IV. és XV. Kerületi Bírósághoz, amelyben kéretem azoknak az iratoknak a kiadatását, amit mind a bank, mind a Hitelgarancia, mind az OTP Faktoring megtagadott.
  • A IV kerületi bíróság a 14.P.22.052/2018/2. határozatban arról tájékoztat, hogy mégsem ők, hanem a végrehajtást elrendelő járásbíróság az illetékes. A végrehajtást viszont nem járásbíróság rendelte. Érthetetlen ez a határozat, mert egyértelműen szerepel a dokumentumok között, hogy a végrehajtást egy közjegyző rendelte el.
  • 09.19-én az elektronikusan benyújtott beadványomra 14.P.21.467/2018/3. számon válaszként, postai úton kaptam egy írásos határozatot, mely szerint Sárosdi Erzsébet és Mike Tamás alperes ügyében a keresetet elutasították. Nincs tévedés. levélben megkaptam egy idegen ügy peranyagát. Egyébként ez a határozat is azt mondja ki, hogy az ügy nem a IV. kerülete tartozik.
  • Talán még ennél is furább, hogy ugyanebben a levélben megkaptam a saját magam által elektronikusan beküldött beadványomat kinyomtatva!
  • Ma Magyarországon a csapból is GDPR folyik, ami azt szabályozza, hogy mit lehet csinálni egy személyes adattal és mit nem. Annál, hogy egy kívülálló személynek a bíróság levélben megküldi más peres eljárások határozatát, annál már nincs lejjebb. Ennél súlyosabb biztonsági incidens egyszerűen nincs. Ez nem ügyintézés és nem bíróság, ez egy rakás szar.
    Az pedig, hogy a bírósági elektronikus rendszeren keresztül beküldött beadványt kinyomtatják, majd írásban visszaküldik a felperesnek, az azt jelzi, hogy ez a bíróság a hülyék gyülekezete.
  • 10.12-én a történtekről tájékoztattam a bíróságot.
  •  27-én a 14.P.21.598/2018/3. végzésben felszólítottak, hogy egy előírt elektronikus nyomtatványon ismételten küldjem be a keresetemet.
  • 10.30-án beküldtem a ~30 soros beadványomat, amely az elektronikus nyomtatványon 32 oldalt tett ki! Megítélésem szerint az aki – a digitalizáció világában – egy 30 oldalas elektronikus formanyomtatványt tervez, az gyengeelméjű.
  • 11.30-án a Pp. 153.$(4) pontja alapján a 8. számú beadvány alapján a 6. visszautasító végzést hatályon kívül helyezik. El sem tudom képzelni, hogy ez hogy jutott most eszükbe.
  • 12.18-án a 14.P.22.052/2018/4. számon a fenti és elektronikusan beküldött keresetemet elutasították, mondván a keresetlevél hiányos és felsorol három pótolandó elemet. Ezek legfontosabbika a Vht.41.$(1) törvényt idézte, amely a végrehajtási eljárás megszüntetését szabályozza.
  • 12.30-án kelt beadvány tárgya a következő volt:
    • Kérem a bíróságot, mondja ki, hogy az Alperes 53021/Ü/70122/2016 számú végrehajtásban érvényesített követelése megalapozatlan és állítsa vissza az eredeti állapotot.
    • Kérem a bíróságot, hogy a bírósági eljárás időtartalmára szüneteltesse a végrehajtást.
    • Kérem a bíróságot, kötelezze az alperest a 3.9.1 szakaszban felsorolt iratok átadására és a felsorolt eljárások bemutatására.
    • Kérem a bíróságot, engedélyezze az illetékfeljegyzés költségkedvezményét.

Ebben szó sincs arról, hogy kérem a végrehajtás megszüntetését. Nem kell a végrehajtást megszüntetni, az nagyon jó úgy ahogy van. Én azt kértem, mondja ki, hogy a végrehajtás megalapozatlan volt.
A fellebbezésben elmagyaráztam, hogy ha azt kérem, hogy szüntessék meg, akkor azt mondják, hogy milyen bizonyítékokkal tudom alátámasztani a kérésemet. Erről szól a Vht.41. Azt viszont semmivel nem tudom bizonyítani, mert a bankok, biztosítók és végrehajtó cégek gondosan vigyáznak arra, hogy semmilyen dokumentuma ne legyen az adósnak.

Ezért a bíróságnak első lépésben tehát fel kell szólítani a szereplőket, hogy adják ki a számlakivonatokat, a szerződéseket és adják meg hogyan jött ki a követelt összeg.

Ezt követi egy megállapítási szakasz, ahol a bíróságnak meg kell mondani, hogy a PTK szerint az eljárás jogszerű volt-e.

És ha nem, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. Az eredeti állapot pedig az, hogy a cég tartozik néhány százezer forinttal, a bank megküldi az elszámolást, a Hitelgarancia visszakéri a kifizetett összeget a MKB-tól, a végrehajtó visszafizeti a felvett összeget, az OTPfaktoring Zrt. szintén visszafizeti a felvett összeget. Ezt követően én beperelem a MKB-t csalásért.

Most lehet megérteni az OTP Faktoring válaszát. Azt kértem tőlük, hogy adják meg a kamatszámítás képletét. A szerződésben csak annyi szerepel, 21,5%, de ők azt állítják hogy 4 000 000 Ft. Ez honnan a kurva anyjukból jött? Miért nem 3 mFt. vagy miért nem 5 mFt? Hol írja elő a szerződés a 4 000 000 Ft-os összeget? (Felhívom a figyelmet arra, hogy ezek a szerződések aljasul vannak megfogalmazva és álláspontom szerint ezek a szerződések érvénytelenek.)
A válasz az volt, hogy ennyi és kész. Hozzátette, hogy nyugodtan fordulja bírósághoz, ha tudom bizonyítani. Jóhiszeműen tételezzük fel, hogy ez a barom nem teljesen hülye, és tudja, hogy a 21,5% az nem egy pénzösszeg és egy jogosan feltett kérdésen nincs mit bizonyítani, ez esetben ezeket azért írják, mert pontosan tudják, hogy bíróság meg fogja akadályozza az információhoz való  hozzájutást.

  • 01.16-án a 14.P.22.052/20/2018/6. végzésben visszautasították a keresetlevelet, mondván a nincsenek meg a végrehajtás megszüntetésének jogi feltételei, ugyanis a felszólítás ellenére nem küldtem be a hiánypótlást.
    Ez is világcsúcs.

Én ugyanis beküldtem, mégpedig a saját rendszerükön keresztül. A keresetlevél elutasításának hatására a beadás folyamatát elemeztem, elvégeztem egy rakás tesztet, majd kitenyésztettem a hibát. A 1818-as bírósági szolgáltató felé megtámadhatatlanul bizonyítottan, hogy az eljárásuk hibás, ezért nem jutott el a beadványom a bíróságra.
A szolgáltató a hibát elismerte:
„Az Ön által tapasztalt jelenség sikeresen elhárításra került. Kérjük kísérelje meg a funkció ismételt használatát amennyiben azt még nem tette meg.Amennyiben további kérdése van vagy információra lenne szüksége, forduljon továbbra is bizalommal hozzánk!
Tisztelettel:
Csőszi Tamás Kormányzati Ügyfélvonal
Tel.:1818 Külföldről: +36 (1) 550-1858 email: ekozig@1818.hu

Felhívom a tisztelt bíróság figyelmét, hogy az ócska rendszerükben lévő szoftverhibák megkeresése, nem a felperesek feladata.

  • A törvényszékhez fellebbeztem. A fellebbezésnek helyt adtak.
  • 02.11-én a Fővárosi Törvényszék végzésben tájékoztatott, hogy a beadványomat visszaküldték az első fokra.
  • A beadványomat azonban 2019.02.21-én 14.P.22.052/2018/8. sorszámon a Fővárosi Törvényszék határozata ellenére ismét elutasították.
    Indok:
    A Fővárosi Törvényszéknek címzett beadványomat a Fővárosi Törvényszékre küldtem, onnan pedig csak 2019.01.17-én érkezett a VI és XV. ker. Bírósághoz így a fellebbezési határidő lejárt.
    Ez komoly!
    Érthető?
    Tehát azért utasították el, mert az előírásszerűen a Fővárosi Törvényszéknek küldendő levelet a Fővárosi Törvényszékre küldtem. Ők meg későn küldték el a IV. kerületi bíróságnak.
  • 02.25-én ismét fellebbeztem a Fővárosi Törvényszékhez. Ebben elismertem azt az égbekiáltó  hibát, hogy a Fővárosi Törvényszéknek benyújtott fellebbezést tényleg a Fővárosi Törvényszéknek küldtem.
  • Elutasították, mondván helytelenül jártam el.
  • De az elutasításnak volt egy másik pontja is. Elkéstem a fellebbezéssel és nem indokoltam meg. Valójában világosan és félreérthetetlenül megadtam, hogy a körzetemben nem működött az internet és mellékesen megadtam hogy a szolgáltatóm 3908496-szervízjegy számon igazolja a műszaki hibát. Továbbá az archivált beadvány dátuma szerint nem volt késés.
    Tehát ha a bíróság ócska rendszere miatt nem megy át egy beadvány az nem gond, de ha UPC eszköze hibásodik meg, akkor el kell utasítani a fellebbezést, a javításhoz tartozó  szervvízjegy meg nem igazolás.
    Hogy a kurva anyátokban van ez?
  • 03.08-án a 14.P.22.052/2018/10-es határozatban nyilatkozásra szólítanak fel, hogy a 2019.02.25-en feladott beadványomat fellebbezésnek tekintem-e.
    (Ne aggódjon, én sem értem. Most elutasították vagy nem utasították el?)
    Nézzük ezt meg, mit válaszoltam:

    • A beadvánnyal kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék mindvégig Fellebbezésről beszél.
    • A beadvány – 20-es betűvel külön kiemelve – úgy kezdődik, hogy FELLEBBEZÉS.
    • Az elektronikus nyomtatvány neve az hogy „Fellebbezés előterjesztése”.
    • Az űrlapon a „fellebbezéssel megtámadott Bíróság” rovatba az van írva, IV. és XV. Kerületi Bíróság.

Most komolyan, egy ilyen bíróságon van egyáltalán épeszű ember?

  • 05.08-án a Fővárosi Törvényszék a 45.Pkf.833.005/2019/3. végzésében helytállónak ítéli a IV és XV. ker. Bíróság azon határozatát, hogy a Fővárosi Törvényszéknek benyújtott fellebbezést nem a Fővárosi Törvényszéknek kell benyújtani és így elutasítja a fellebbezést. 
  • ELMENTEK TI A KURVA ANYÁTOKBA. Befejeztem.

Az igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy a pénzintézetek és az állampolgárok közötti vitát rendezze.
Ez nem igazságszolgáltatás ez egy rakás szar.

Az eljárások során arra a következtetésre jutottam, hogy a bíróság cselekvően hozzájárul a magyar állampolgárok kifosztásához. A bíróság célja az, hogy megakadályozza a bankok és végrehajtók elleni eljárásokat.

Ezt az egész folyamatot a joggal való visszaélésnek minősítem.

A bíróság igazságszolgáltatása ilyen.
Az enyém viszont olyan, hogy a természet adta jogom alapján rojtosra korbácsolom ezeknek a szar-szemét embereknek a hátát. Persze lehet, hogy elfogultságom miatt nem tisztán látom a problémát, ezért kérem fel az internetközösséget, hogy erősítsen meg elhatározásomban.
A súlyos testi sértésért kiszabott büntetés majd garantálja, hogy ezeknek a nyomorultaknak sem sérül a joga. Igaz, a hátuk akkor már rojtos lesz.
Így működik a mi jogrendszerűnk.