A történet

A magyar pénzügyi- és jogrendszer működése

Ez a történet jól mutatja a pénzügyi tőke és az azokat kiszolgáló – a magukat a hatolom biztonságában érző ocsmány emberek és a kifejezetten állampolgárellenes jogrendszer összefonódását.
Azt kell világosan megérteni, hogy az itt bemutatott eljárást százezrekkel követték és követik el, mégpedig büntetlenül. Fel kell tételeznünk, hogy ezek az eljárások közönséges megtévesztésen, fondorlatos csaláson, a joggal és hatalommal való visszaélésen alapulnak.
A célom az eljárás bemutatása és a rendszer működésének feltárása, és a megfelelő válasz kidolgozása.

2004 nyarán felkereste a cégünket egy brókercég, hogy ők ingyen megvizsgálják, mekkora összegű Széchényi hitelt kaphatunk. Közöltük, hogy nincs rá szükségünk, de rábeszélt minket, hogy hadd csinálja meg ingyen a felmérést. Beleegyeztünk. A bróker valójában rábeszélt minket arra, hogy a saját finanszírozás helyett vegyük igénybe a gyorsabb fejlődést eredményező kedvezményes kamatozású Széchenyi hitel konstrukciót. December 23-án a cég– egy fejlesztés finanszírozására – kötött az MKB bankkal egy államilag támogatott kamatozású Széchenyi Hitelkártya szerződést.
Fel kell hívnom a figyelmet, hogy Európa többi országában a frankhitelre a cégeket beszélték rá. mégpedig pontosan így, egyenként felkeresve őket. Valójában csak Magyarországon támadták a többi országhoz képes felkészületlenebb és védtelenebb magánemberekre.
A szerződést Obermayer Anna készítette elő és az ügyvezető írta alá, én (Kupán Károly) kezes voltam.
Még a teljesen jelentéktelen (néhány százezer) nagyságú tőketartozás mellett egy bankkivonat ellenőrzésekor rájöttem, hogy az állami támogatású, kedvezményes kamatozású konstrukció lényegesen drágább, mint bármelyik piaci hitel. Több mint másfélszerese.
Fontos a szerződéskötés körülményeinek rögzítése. Az erre a célra kialakított iroda olyan 6 négyzetméter, ebből a hölgy elfoglalt kb. 5-öt, az ügyfelek részére hozzávetőleg egy 40*50 cm szabad hely volt kialakítva. Ekkor a hölgy elkezdte elénk tenni a papírokat, mindig megmutatva, hogy hol kell aláírni. Ez az eljárás azt biztosítja, hogy egyetlen egy okmányt sem lehetett elolvasni, erre sem időt, sem helyet nem biztosítottak. Az ügyfél egyáltalán nem tudja, hogy mit ír alá. A szerződésben rögzített tájékoztatásból pedig egy szó sem hangzott el. (Ezt nehezen tűrtem az aláíráskor be kellet hívniuk a biztonsági őröket.)
Egy ilyen tárgyalásról felállni sem könnyű, mert ekkor már – ilyen-olyan jogcímen – nagy volt a ráfordítás.
Miután a hitelhez tartozó költség érthetetlenül magas volt, kértem egy részletes – jogcím, összeg, dátum típusú – folyószámla kimutatást, amit megtagadtak. Erre azért van szükség, mert vélhetőleg olyan papírokat is aláíratnak az ügyfelekkel, amit az ügyfél nem akar és elképzelhető, hogy nem a támogatott kamat magas, hanem valamilyen egyéb költséget számláz ki a bank, de ehhez tartozó szerződéselemet viszont nem adja át az ügyfélnek.
Állításom, hogy a bank tudatosan csal.
Ismét felkerestem Obermayer Annát és közöltem vele, hogy a szerződést azonnal fel kívánom bontani és egy sima piaci hitelre akarom áttenni. Közöltem továbbá azt is, hogy ügyfelek tudatos megtévesztése miatt perelni kívánom a bankot, a szerződés ugyanis – a bank eljárása következtében – nem a szándékom szerint került megkötésre. Obermayer Anna álláspontja szerint a bank jogszerűen járt el, de erre semmilyen bizonyítékot, hivatalos tájékoztatást nem adott. Ennek ellenére elindította a Széchenyi Kártya szerződés átalakítását közönséges piaci szerződésre. Azaz tudomásul vette a szerződés felbontását.
Obermayer Anna közölte, hogy mikor mehetünk be aláírni az új szerződést és azt is, hogy Ő biztosítja a kívánt időpontra közjegyzőt.
Ekkor már kiismerve a taktikájukat kijelentettem, hogy ez így nem fog működni.
Ragaszkodom hozzá, hogy

1. a szerződéstervezetet aláírás előtti formában átadja nekem,
2. a szerződéstervezetet elviszem egy ügyvédhez és megkonzultálom vele,
3. előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a tervezet pontosan tartalmazza a kamatszámításának módját,
4. előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a szerződés tételesen tartalmazza, hogy a szerződében megjelölt költségeken kívül semmilyen más költséget nem számol fel a bank.

A hölgy ezeket a követeléseimet (külön-külön és együtt is) határozottan megtagadta.
Álláspontom szerint ezen a ponton megszegték az információhoz való jogomat és ez az Obermayer Anna megpróbált megzsarolni, belekényszerítve egy általam nem áttanulmányozott szerződésbe. Obermayer Annát elküldtem a büdös kurva anyjába és közöltem, hogy mindaddig, amíg nem történik meg az elszámolás és az új szerződés megkötéséhez szükséges követeléseimet nem teljesítik, felfüggesztem a hitel visszafizetését.
Felhívom a figyelmet arra, hogy én ezzel felmondtam – igaz csak szóban, de azzal, hogy írt egy új szerződést és biztosított közjegyzőt, a szóbeli felmondást elfogadta. Tehát a szerződés „nem fizetés” elmaradás miatt következett be. Az csak következmény, nem pedig ok. Az ok, a szerződésbontás.
És itt álljunk meg egy pillanatra. Valójában ezen a ponton kellett volna a bíróságokhoz fordulni. Ekkor tehát nekem kell ügyvédet fogadni, pénzt, időt és energiát fordítani rá, mert egy rohadt bank megtagadja a legalapvetőbb kötelességét: az elszámolást. Nekem azonban az az álláspontom, hogy a kurva anyjukkal szórakozzanak. Ők is és a jogászok is. Ha egy férfival állok szemben, akkor egyszerűen pofán vágom. Az zavart, hogy ennek a ribancnak azért mégse mászhatok a pofájába. (Ezt a vélekedést azóta felülvizsgáltam.)
Tegyük fel a kérdést, hogy miért tesznek ilyent. Azért mert büntetlenül megtehetik. Ha a bíróság nekem ad igazat, akkor meg kell csinálniuk azt, ami az elemi kötelességük. Én viszont nem perelhetem azért, mert csicskáztatott, megsértett önérzetemben és többletmunkát kényszerített rám. Azaz nincs semmi vesztenivalójuk. Megjegyzem, ha egy ügyvéddel dolgoztatok, akkor annak a költségeit bezzeg kérhetem.
Marad tehát a jobb egyenes vagy a korbács.
Pontosan kell érteni az eljárás egy másik összetevőjét. Semmit nem adnak írásban, mindenre az a válasz, menjek be és megbeszéljük. Amikor az ember bemegy a szerződésbontással, akkor azt nem veszi át, hanem közli, hogy küldjem be, majd hozzáteszi úgysem lesz érvényes, mert nem fogják aláírni. Álláspontom egyszerű és világos: a kurva anyjukkal szórakozzanak.
Obermayer Annának és a MKB mindenkori vezérigazgatójának az ügyben személyes felelőssége van. További vizsgálatra nincs szükség.

Ekkor már kezdtem gyanítani, hogy nem egy egyedi esetről van szó, hanem ez egy rendszer része. Megjegyzem, akkor még gyerekcipőben járt a frankhitel, de az eljárás pontosan ugyanaz!!! A károsultak nem kaptak semmilyen tájékoztatást és a szerződéstervezetet nem konzultálhatták meg jogászokkal. A Ft alapú hitelkérelmüket elutasítják, mondván jövedelmük nem elégséges a hitel felvételéhez, ugyanakkor felajánlottak nekik egy látszólag sokkal jobb feltételeket tartalmazó frankhitelt. Ez egy fondorlatos csalás, amit a jogászok kimosdattak. Az eljárásért azonban minden felelősség a tranzakcióban résztvevő bank igazgatójáé, az aláíróké, akik aktívan részt vettek az állampolgárok kifosztásában.

A bank – a kivonat kiadása helyett – elindította a behajtást és a követelést áttették az MKB behajtó csoportjához.
Eleinte mindenféle aláírás nélküli leveleket küldözgettek, amiket azonnal visszaküldözgettem azzal, hogy a továbbiakban kizárólag cégszerűen aláírt levelekre válaszolok. Erre rá is szoktak, ettől kezdve a levelezéshez név és cím áll rendelkezésemre.
Az MKB behajtó csoportjánál is azonnal jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el, kérek egy pontos költségnemet, összeget és dátumot tartalmazó folyószámla kimutatást, és igazolják a követelés tételeinek összegszerűségét és jogszerűségét.Megtagadták!
Ettől kezdve mindenféle vicik-vacak vidéki behajtó cégek kezdtek hívogatni. Az eljárás mindenhol ugyanaz volt, kérek egy részletes folyószámla kimutatást. Érvelésem változatlan volt, igazolják követelésük megalapozottságát.
Erre leszoktak a telefonálgatásról.
A következő lépésben a követelésre érvényesítették a Bankgaranciát.

Itt megjegyzem, nincs a birtokomban olyan szerződés, amely a bank és Hitelgarancia biztosító között köttetett. A garanciabiztosítónak megírtam, hogy a követelést nem ismerem el, és igazolják a követelés összegszerűségét és jogszerűségét. Felhívtam a figyelmüket, hogy csak saját kockázatukra fizethetik ki a bank dokumentumokkal alá nem támasztott követelését.
És ennek oka van.
14 év után (a per előkészítése kapcsán) hozzájutottam egy bank és a Hitelgarancia közötti szerződéshez. Ebből tisztán látszik, hogy korábban miért nem jutottam hozzá.
A szerződés ugyanis tételesen tartalmazza, hogy „ha a biztosítékokat a Bank” nem kötötte le, vagy ha a lekötött biztosítékokból – Banknak felróható ok miatt – a követelés nem elégíthető ki.” Az adós és a MKB bank közötti szerződés 10.1. pontja szerint a bankbak joga van a Karádi Informatika Kft. OTP-nél vezetett bankszámláját bármikor megterhelni (III. melléklet). A Bank azonban úgy hívta le követelést, hogy kísérletet sem tett az 1997 óta folyamatosan működő, pénzeszközzel és vagyonnal rendelkező cég bankszámlájának a megterhelésére. Továbbá az egész ügy azért pattant ki, mert a bank megtagadta a folyószámlakimutatás kiadását, tehát szó sincs fizetésképtelenségről.
Tehát a cég működött és bank nélkül is simán befejeztük a projektet.
Azaz a bank kísérletet sem tett a fedezet érvényesítésére, tehát a lehívás és a Hitelgarancia Zrt. teljesítése jogszerűtlen volt.
Oka, hogy büntetlenül megtehette.
Alapos a gyanúm, hogy a Hitelgarancia Rt. jogszerűtlenül járt el, így a mindenkori vezérigazgatójának és a kifizetéshez tartozó dokumentumok aláíróinak személyes felelőssége van a történtekben.
A Garanciabiztosító tiltakozásom ellenére nem ellenőrzött és kifizetett egy olyan követelést, amelyet nem ismerek el.
Itt jöttek elő a következő érdekes kérdések. Ki fizette a biztosítást? Hogy lehetséges, hogy nekem nincs szerződésem a garanciabiztosítóval?
Ezt követően 2006.október 31-én a garanciabiztosító eladta (?) a követelést az OTP Faktoring Zrt-nek.
Az OTP Faktoringnak szintén azonnal jeleztem, hogy ezt a követelést nem ismerem el, folyószámla kivonattal igazolja követelése megalapozottságát.
Az OTP Faktoring ezt a követelésemet megtagadta.
Mindenféle alátámasztást nélkülözve közvetlenül egymás után ötletszerűen eltérő összegekről (3 386 183-Ftról, majd 2 820 226 később 1 082 730-Ftról) küldözgetett fizetési felszólítást, majd kiválasztva egy közepes fekvésű összeget, elindították a végrehajtást.
Első nekifutásra (2010.12.15) Winkler Julianna közjegyzőhöz (Kiskőrös) fordultak. Winkler Juliannának természetesen írásban jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el. Winkler Julianna a követelést alapvető hibákra hivatkozva elutasította.
Ezt követően az OTP Faktoring nagy lélekjelenléttel dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyzőhöz fordult (Szeged), aki egy üres irodába küldte a meghagyásról szóló ajánlott értesítést, amit értelemszerűen senki nem vett át, így jogerőre emelkedett.
A leleményes közjegyző 2011.03.02 hogy-hogy nem, már nem ajánlott levélben értesített minket arról, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, de – zseniális megérzéssel küldött egy másolatot a fizetési meghagyásról is. Így ezt a levelet meg is kaptam és fizetési meghagyásom is lett.
A másolatban megküldött fizetési meghagyás alapján törvényes határidőn belül ellenvetéssel éltem, amit elutasított. Az elutasításban kifejezetten arra hivatkozik, hogy a fizetési meghagyást személy szerint én vettem át. (Ez azonban közönséges hazugság, amely érthetetlen is, hiszen ott van az átvételt igazoló vevény az átvevő nevével.) Megteheti, hogy hazudozik. Miért is ne tenné?
Ezt követően fellebbeztem, amit végül a Csongrád Megyei Bíróság elutasított (2011.05.16). Magyarázat: jogszerűen emelkedett jogerőre a fizetési meghagyás, mert igazolási kérelmet nem terjesztettem elő. Pontosabban nem fogadták el azt az érvelést, hogy azért nem vettem át a küldeményt, mert csak gépek tartózkodnak abban az irodában. A dolog azért igazán érdekes, mert a problémával maguk a közjegyzők és bírók is tisztában vannak. Ez abból látszik, hogy azt a levelet ahol azt írta a közjegyző, hogy mégis jogerős lett a letiltása, azt már nem tértivevénnyel küldte, így megkaphattam. Ugyanakkor, maga a Csongrád Megyei Bíróság képességét jól mutatja, hogy ők is képtelennek bizonyult arra hallatlanul bonyolult feladatra, hogy helyesen címezzék meg a levelet. A levelük címkeresési eljárással került el hozzám.
A Csongrád Megyei Bíróság a határozatában arra is hivatkozott, hogy a közjegyző két példányban küldött letiltási értesítőt és én egy példányt átvettem. Ez nem felel meg a valóságnak, így az ítélet – a közjegyző hazudozása következtében – kifejezetten hibás. Csakhogy az eljárásban nem adták meg a fellebbezés jogát.
A közjegyzőhelyettes egy határozatban pontosan megnevezi, hogy ki vette át a levelet és ez nem én voltam, továbbá az átvevőnek nem volt joga átvenni a leveleket, a postás mégis átadta.
A közjegyző a bíróságon hazudott.
A kérdésben állásfoglalást kértem az ombudsmantól. Gondolja meg, ha az ősöreg, lúdtalpas, félvak postás a szomszédhoz dobja be az értesítőt, akkor egy ítélet a felek szándékától függetlenül jogerőre emelkedik. A törvény szerint ilyenkor a kézbesítés minősítése „Nem kereste”, ami egy jogkövetkezménnyel járó megalapozatlan állítás. Nekem – ki tudja hogyan – igazolnom kell, hogy nem kaptam meg az értesítőt, a posta ugyanakkor nem köteles (és nem is tudja) igazolni azt, hogy egyáltalán tettek-e kísérletet a kézbesítésre, arról pedig, hogy csak a visszaküldés után kereste a címzett a küldeményt nem hajlandók (mert nem kötelesek) igazolást kiállítani.
Tehát ami kijelenthető az mindössze annyi, hogy „A kézbesítés sikertelen”.
Az eljárást – az AJB-4817/2011 ügyszámú állásfoglalásában természetesen alkotmányosnak minősítette az állampolgári jogok biztosa. A törvényhozásnak alkotmányos joga ostoba, életszerűtlen törvényt hozni.
Ez nem törvényhozás, ez egy rakás szar.
Felmerülnek egyéb kérdések is. Én milyen minőségben kerültem ebbe az ügybe? Mint későbbi ügyvezető vagy kezes?
A patkány (dr. Hűvös Ferenc) közjegyző által kiállított Fizetési meghagyáson félreérthetetlenül „Kezesi minőségben” tartozik rám a követelés kiegyenlítése.
Igen ám, de a 2011.05.16-án a Csongrád Megyei Bíróság a Fizetési meghagyás ügyében hozott jogerős határozatában ezt felülbírálta és pontosan és félreérthetetlenül, engem, mint ügyvezetőt nevez meg másodrendű kötelezettként és nem mint kezest. A társasági törvény értelmében az ügyvezetőnek az elsődleges feladata a cég érdekeinek védelme. Márpedig egy alátámasztás nélküli követelés kifizetésének a megtagadása, a cégvezető alapfeladata.
Azért van itt még valami. Amikor én a saját kerületem bíróságához adok be egy keresetet, de az alperes OTP Faktoring a szomszéd kerületben lakik, akkor nyomban elutasítanak. Az én peremet azonban szemrebbenés nélkül leteszik Ceglédre, Szegedre, egy szegedi közjegyzőhöz és a Csongrád Megyei Bíróságra. Tehát ha meg akarom nézni a beadványukat, akkor utazhatok hetedhét országon keresztül.
Ehhez csak egy hozzáfűzni való lehet: a kurva anyjukkal szórakozzanak.
És nézzük meg magát a követelést. Megcáfolhatatlanul rögzítettem, hogy a követelést nem ismerem el. Ennek ellenére összesen 12 évet vártak, aminek az lett a következménye, hogy néhány százezerről több mint 6 millióra nőtt a követelés. Hogy is van ez? Az hogy elküldök egy bankárt a kurva anyjába, az már háborús vagy emberiség elleni bűntett??? Nem évül el 12 év alatt????
Hát nem.
2006 novemberében egyértelműen jeleztem, hogy nem fogok fizetni, míg nem kapok elszámolást. Ezt 2010.01.02-án szintén írásban megerősítettem és a közjegyzőnek is előadtam (2011.03.17). Azaz kétség sem férhetett ahhoz, hogy nem fogok fizetni. Tehát ilyenkor az elvárható magtartás az, hogy a jogosult nyomban végrehajtatja a követelést. (Ezzel megteremti a lehetőséget arra az eljárásra, amely során a kötelezett tisztázhatja, hogy miért másfélszer annyi az államilag támogat kamat.)
Ez a patkány (dr. Hűvös Ferenc) ezzel szemben nem írt elő határidőt a végrehajtás megindítására. És erre jó oka volt.
Ez tette lehetővé, hogy a végrehajtás helyett OTP Faktoring Zrt. várjon további 5 évet. Akkor ismét elindítottak egy cselekményt, amelyet Hűvös Ferenc természetesen ismét elfogadott így a követelés nem évült el. Ezt követően megint vártak öt évet, majd Hűvös Ferenc aktív segítségével elindították a végrehajtást.
Ez egy bevett technika. Ennek eredményeképpen több mint 4 millió Ft extraprofithoz jutottak, ráfordítás és kockázat nélkül. Természetesen nem állítom, hogy Hűvös Ferenc ebből részesedik, de valószínűsítem.
Ez az eljárás több mint ocsmány. Nem marad büntetlenül.Ezt az eljárást a joggal való visszaélésnek minősítem, amelyben vélelmezem az OTP Faktoring Zrt. mindenkori vezérigazgatójának, a nevükkel szereplő munkatársainak és Hűvös Ferencnek a személyes felelősségét.
Az elsődleges adóst időközben a cégbíróság – egy a rendszerükben lévő szoftverhiba okán – kényszerfelszámolás alá helyezte. A táblabíróság azonban a kényszer-végelszámolást felülbírálta és kötelezte a cégbíróságot az eredeti állapot visszaállítására. A cégbíróság azonban ezt a határozatot – megszegve törvényi kötelességét – nem tette közzé a Magyar Közlönyben, minek következtében az eredeti adós majd egy éven keresztül minden állami és magán nyilvántartásban „végelszámolás alatt” minősítéssel szerepelt.
Az eljárás miatt bepereltem az Igazságügy Minisztériumot. A választást követően azonban a minisztérium megszűnt, így „az alperes megszűnt” határozattal a pert felfüggesztették.
Most már én indítottam el a végelszámolást, ami persze megjelent a cégközlönybe, ahol előírták, hogy a 40 napon belül kell a céggel szemben fennálló követeléseket bejelenteni.

Az OTP Faktoring Zrt. ilyen követelést sem 40 napon belül, sem ezt követő 180 napon belül nem jelentett be, tehát ilyen követelése az elsődleges adóssal szemben nincs, így a másodlagos adóssal szemben sem lehet.
Hűvös Ferenc azonban szép csendben elfogadta azt az érvelést, hogy azért indították el a végrehajtást a kezessel szemben, mert a cég végelszámolás alatt van, de nem győződött meg arról, hogy az OTP Faktoring Zrt. egyáltalán benyújtott-e követelést a végelszámoló felé. dr. Hűvös Ferenc közjegyző nem egyszerűen szar-szemét munkát végzett, hanem bűnrészes.
Nem marad büntetlenül.
A gondatlan eljárás miatt Hűvös Ferencnek személyes felelőssége van ebben az ügyben is.

07.21-én kelt iratban Dr. Zoltán Levente végrehajtó írásban értesített, hogy elindította a végrehajtást 5 837 802 Ft összegben, amelyből több mint 500 000 Ft a személyes nyeresége.
Ezekre a cselekményre Zoltán Leventét törvény nem kötelezte, a munkavégzés nélküli, anyagi haszonszerzés motiválta eljárását saját elhatározásából végzi.
Dr. Zoltán Levente ezért egyértelműen személyes felelősséggel tartozik.
A mértékét illetően védekezésre lesz módja. (Volt, nem élt vele. Már nincs.)

Ezzel lezártnak tekintem ezt a szakaszt és megállapítom, hogy a ma, a Magyarországon érvényes jogrend szerint (?) végrehajtás alá kerülhet egy olyan 14 éves, néhány százezer forintos tőke után keletkezett 6 milliós követelés, amelynél még a tőke összegének bizonyítását is megtagadták, ahol ismeretlen módon keletkezett a kamat és semmilyen (ismétlem SEMMILYEN) bizonyítékot nem mutattak be a követelés létezésére.

Ugyanakkor a folyamatot minden szereplő (jogászok, közjegyzők, bírók) jogszerűnek ítéli. A szereplők mindegyike úgy gondolja, hogy ők csak a munkájukat végzik az adott jogi környezet mellett.

Én pedig úgy gondolom, hogy az SS katonák is a munkájukat végezték, az adott jogi környezetnek megfelelően.
Ennyit a jogról.

Most tehát elindulunk visszafelé és minden ponton feljelentést teszek az adott pont szereplője ellen. A folyamat célja annak megállapítása, hogy vajon maga a jogrend ennyire állampolgár ellenes vagy a szereplők hanyagsága, ostobasága vagy közvetlen anyagi érdekeik vezetnek ilyen helyzet kialakulásához.

Ami engem illett, álláspontom egyszerű és világos: a kurva anyjukkal szórakozzanak.

Meg kell jegyeznem, hogy egyetlen jogász sem volt, aki az ügyet megnyerhetőnek ítélte volna. A másik nehézség, hogy a határozatok megsemmisítése, a jogi költségekkel együtt olyan 0,5 – 1 millióra tehető. Bár a bíróság felhívta ugyan a figyelmemet az ingyenes jogi tanácsadásra és a költségfeljegyzésre, aminek a feltételei tisztességtelenek, mert bevonja a vitában álló családját. Megjegyzem, ezeket a feltételeket – a ~ 37000 ft-os nyugdíjammal én ugyan nem, de egy egyedül élő hajléktalan biztosan tudja teljesíteni.

Ami a bíróságok ingyenes jogi tanácsadását illeti, hát azt igénybe vettem. Ez azért érdekes helyzet, mert ilyenkor vissza lehet kérdezni a bírónál (ill. a csoda tudja kinél, mert be nem mutatkozik). Ez pedig módot ad annak megállapítására, hogy ezek a nagypofájú jogász asszonyok, mint az éjszaka olyan sötétek, egy közepes tanácsadó céghez portásnak sem kerülhetnének be.
Ez tehát csak egy ócska trükk a jogállamiság bizonygatására.

A bíróságok és maga a végrehajtó is többször felhívta a figyelmemet a méltányosság lehetőségére. Ezt mindig visszautasítottam és vissza is fogom utasítani.
Az anyjának ajánlgassa. Vagy vannak jogaim vagy nincsenek.

Beszélni kell az ügyvédekről is. Levonva a nagyképűségüket, riasztóan felkészületlen jogászokkal találkoztam. A problémát súlyosbítja, hogy a pénzügyi hatalom az állampolgárok elleni tevékenységében hatalmas mennyiségben alkalmaz ügyvédeket és ez egy jelentős jövedelemforrás számukra (lásd itt). Álláspontom szerint ezért az ügyvédeket közvetlen anyagi érdekeltség köti a pénzügyi szektorhoz és a pénzügyi szektort támogató jogi rendszer többi jogász szereplőjéhez, ezért véleményükben megbízhatatlanok és nincs módom feltételezni, hogy valóban az állampolgárok érdekeit védik.

Hogy ezt tisztán értsük:
amíg a kilakoltatottak közül több mint 4000-en haltak meg az utcán vagy lettek öngyilkosok, addig az itt szereplő végrehajtói irodák adózott eredménye 2018-ban 92 182 000 Ft. ill. 123 923 000 Ft. volt.

A másik probléma, hogy míg egy rablógyilkost a sztárjogászok védenek – hiszen az ki tudja majd fizetni a rabolt pénzből az ügyvédi díjakat – addig a kilakoltatott embereknek szinte semmijük sincs, hiszen gyakorlatilag fizetésképtelenek.

Ezért nem dolgozom ügyvéddel.

Kétségtelen, hogy rendszeresen túllépem a törvényes határidőket, felhívom arra a figyelmet, hogy nem jogászként szinte lehetetlen betartani egy 8 napos határidőt. A bírók nagy előzékenységgel kimásolják ugyan a törvényt (véleményem szerint kb. ennyire képesek), de a végrehajtási utasítást már nem és a helyét sem adják meg. Így a törvényt előszór értelmezni kell, ezt pedig csak hasonló ügyek áttanulmányozásával történhet, ami rendkívül nehézkes és időigényes. A kívülállók számára érthető világos leírásokat csak jogi tanulmányokban találtam, ezek viszont nem jelennek a meg a törvények szövegében.

Kétségtelen az is, hogy –a vitánk óta – célzottan nem megyek el átvenni az értesítéses térti vényes leveleket (én ugyanis nem vagyok postás, a kézbesítési díjat meg kifizette a feladó).

Meglehet, a stílusom szokatlan és nagyon dühítő a bíróság számára, hozzáállásom pedig egyáltalán nem mondható asszertívnak, de én magánszemélyként állok szemben százmilliárdos bankokkal, behajtócégekkel, bírókkal és egyéb közpénzből fizetett állami senkiháziakkal.

A dolgok jelenlegi állásánál a jogba vetett bizalmam gyakorlatilag nulla.

Ezért….

Ha egy jogrend lehetővé teszi, hogy

egyetlen sor bizonyíték nélkül egy néhány százeres követelésre elindíthatnak egy több mint 6 milliós végrehajtást,
hogy a garanciabiztosító kifizet 1,8 millió forintot anélkül, hogy a felszólítás után meggyőződne arról, hogy a követelés valós-e, hogy a bank betartotta-e a szerződés szerinti kötelességét,
hogy az OTP Faktring Zrt. megvesz egy olyan követelést, amelyről felszólítás után sem győződik meg valóságtartalmáról,
hogy egy végrehajtó úgy fogad el végrehajtást, hogy nem győződik meg arról, hogy valóban van-e tartozás és semmilyen (ismétlem SEMMILYEN!) bizonyítékot nem mellékel,
12 év után végre lehet hajtani egy olyan követelést, amit soha senki nem bizonyított,

és ebből nekem károm származik, akkor a természettől kapott jogom alapján a személyes felelősséggel tartozókat megkorbácsolásra ítélem, és ha legalább 500 tagja a magyar állampolgárokból álló internetközösségnek ezt igazságosnak ítéli, akkor végre is hajtom.

Méltányosságot nem kértem és nem adok.

Az eljárások folynak.

Ez az anyag a feltárásoknak és a „jogtudományokban” való előrehaladásomnak megfelelően folyamatosan fejlődik, amit egy verziószám mutat.

Ítélet

dr Zoltán Levente végrehajtót anyagi nyereség érdekeben, az egzisztenciám ellen elkövetett támadásért a természettől kapott jogom alapján 10, (azaz tíz) korbácsütésre ítélem.

Zoltán Levente a tájékoztatást megtagadta, segítséget nem nyújtott, megsértett és a bíróság előtt hazudott. Jogi megoldás nem tudtam elérni. Amennyiben a projekt lezárásakor egyetlen fillér veszteségem lesz és az internetközösség legalább 500 tagja megerősít döntésem helyességében az ítéletet nyomban végre is hajtom.
Az ítélet részletes indoklása a mellékletben olvasható

Horváth Zoltán belépése

Zoltán Levente a per után a végrehajtási cselekmények Horváth Zoltán végrehajtóhoz került. Horváth Zoltánt tájékoztattam a történetről. Az ügyet saját elhatározásából vette át kényszer nem volt.
Ez nem érinti a Zoltán Levente ítéletének a végrehajtását.

Ítélet

Hűvös Ferenc Róbert közjegyző a hanyag szemét munkájával és a joggal való visszaélésével az egzisztenciám ellen elkövetett támadásért a természettől kapott jogom alapján 20 (azaz húsz) korbácsütésre ítélem.
Hűvös Ferenc a bíróság előtt hazudott, bizonyított valótlanságok állításával kifejezetten hozzájárult téves ítélet születéséhez és a bankszektor érdekeinek védelméhez, amivel többmilliós kárt próbált nekem okozni. Tevékenysége jól mutatja a köz,- és magánokirat becsületét (becstelenségét).

Ez a patkány úgy indított el egy végrehajtást a kezes ellen, hogy a követelést soha senki nem igazolta, az elsődleges adós azt el nem ismerte, a követelés gazdája az OTP Faktoring Zrt. pedig nem adott be követelési igényt az elsődleges adós felé.

Amennyiben a projekt lezárásakor egyetlen fillér veszteségem lesz és az internetközösség legalább 500 tagja megerősít döntésem helyességében az ítéletet végre is hajtom.
A részletes ítélet indoklása a mellékletben olvasható

Az OTP faktoring Zrt. elleni per

A folyamat megértéséhez tudni kell, hogy az OTP Faktoring Zrt-t többször felszólítottam, hogy igazolja a követelés létezését és azt, hogy forint-fillérre hogyan jött követelés pillanatnyi értéke.
A követelés létezését azonban ennek ellenér semmivel sem igazolta.

Egy kezességvállalási szerződést mutogat, de azt nem bizonyítja, hogy van követelés az elsődleges adóssal szemben, ugyanakkor követelést nem adott be a cégbíróságra.

A felszólításomra írt levél lényege azonban ez:
„Amennyiben nem fogadja el a vizsgálatunk eredményét, Önnek, döntése szerint lehetősége van – álláspontját alátámasztó bizonyítékaival – a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulni.” Aláírás: dr. Fodor Nóra

A kurva anyját ennek a ribancnak, mit kell azon bizonyítanom, hogy tudni akarom, hogy az adósnál valóban keletkezett-e követelés és látni akarok a 14 éve eltitkolt folyószámla-kimutatást és szerződéseket.
EZ ALKOTMÁNYOS JOGOM!

Akkor nézzük meg milyen is egy ilyen fent említett „perrendtartás”.

05.20-án keresetlevéllel fordultam a IV. és XV. Kerületi Bírósághoz, amelyben kértem, hogy a bíróság kötelezze az alperest a követelését alátámasztó dokumentumok átadására. Közöttük a szerződéseket, az általam aláírt dokumentumokat, a számlakivonatokat, a kamatszámítás képletét, az ugyanis, hogy 21,17% a kamat semmi módon nem határozza meg a követelt összeg nagyságát. (Már itt megjegyzem, hogy ezek az ostoba jogászok egyszerűen nem is értik, hogy a 21,17% az nem egy összeg.)
A 13.P.21.025/2017/2. határozatban a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ahelyett, hogy felszólította volna az alperest az adatok kiadására a keresetet elutasította, mondván: „A bíróság Kupán Károly felperesnek az OTP Faktoring Zrt. alperes ellen indított perében illetékességének hiányát állapítja meg, és a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bírósághoz rendeli áttenni.”
Következő lépésben a bíróság határozata alapján az alperes VI. kerületi telephelye alapján kijelölt Pesti Központi Kerületi Bírósághoz adtam be ugyanezt a keresetet.
11.21-én a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 21.P.53.734/2017/2. végzéssel egy személyes meghallgatás során egyértelműen igazolta, hogy az ügyben mégis a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság illetékes és nem ők, továbbá tájékoztatott az eljárás menetéről.
09.05-én ismét keresetlevéllel fordultam a IV. és XV. Kerületi Bírósághoz, amelyben kéretem azoknak az iratoknak a kiadatását, amit mind a bank, mind a Hitelgarancia, mind az OTP Faktoring megtagadott. Ezek egyike az ügylet alapjául szolgáló számlakivonat és a kamatszámítások képletét.
A IV kerületi bíróság a 14.P.22.052/2018/2. határozatban meg arról tájékoztat, hogy mégsem ők, hanem a végrehajtást elrendelő járásbíróság az illetékes. (Ilyen viszont nincs.)
09.19-én az elektronikusan benyújtott beadványomra 14.P.21.467/2018/3. számon válaszként postai úton kaptam egy írásos határozatot, mely szerint Sárosdi Erzsébet és Mike Tamás alperes ügyében a keresetet elutasították, de ami igazán meglepett, hogy egy idegen bírósági eljárás részletiről szóló tájékoztatás mellett megkaptam az elektronikusan beküldött beadványomat kinyomtatva.
Ma Magyarországon a csapból is GDPR folyik, ami azt szabályozza, hogy mit lehet csinálni egy személyes adattal és mit nem. Azt, hogy egy kívülállónak a bíróság megküldi peres feleknek az ítéletét, annál már nincs lejebb. Ennél súlyosabb biztonsági incidens egyszerűen nincs. Ez nem ügyintézés és nem bíróság, ez egy rakás szar. Az pedig, hogy a bírósági elektronikus rendszeren keresztül beküldött beadványt kinyomtatják, majd írásban visszaküldik a felperesnek, az azt jelzi, hogy ez a hülyék gyülekezete.
10.12-én a történtekről tájékoztattam a bíróságot.
09 27-én a 14.P.21.598/2018/3. végzésben felszólítottak, hogy egy előírt elektronikus nyomtatványon küldjem be a keresetemet.
10.30-án beküldtem a ~50 soros beadványomat 32 oldalon. Maga a formanyomtatvány egyébként végtelenül ostoba, aki ezt megszerkesztette az gyengeelméjű.
11.30-án a Pp. 153.$(4) pontja alapján a 8. számú beadvány alapján a 6. visszautasító végzést hatályon kívül helyezik. El sem tudom képzelni, hogy ez hogy jutott most eszükbe.
12.18-án a 14.P.22.052/2018/4. számon az így megszerkesztett és elektronikusan beküldött keresetemet elutasították. Az ok: A keresetlevél hiányos és felsorol három pótolandó elemet. Ezek egyike a Vht.41.$(1), amely a végrehajtási eljárás megszüntetését szabályozza.
12.30-án kelt beadványomban helyretettem a bíróságot.
A beadvány tárgya ugyanis a következő volt:
1. 1. Kérem a bíróságot, mondja ki, hogy az Alperes 53021/Ü/70122/2016 számú végrehajtásban érvényesített követelése megalapozatlan és állítsa vissza az eredeti állapotot.
  2. Kérem a bíróságot, hogy a bírósági eljárás időtartalmára szüneteltesse a végrehajtást.
  3. Kérem a bíróságot, kötelezze az alperest a 3.9.1 szakaszban felsorolt iratok átadására és a felsorolt eljárások bemutatására.
  4. Kérem a bíróságot, engedélyezze az illetékfeljegyzés költségkedvezményétÚgy ítélem meg, hogy aki az első pontból azt olvassa ki, hogy a végrehajtás megszüntetését kérem, az hülye. Az eredeti állapot azt jelenti, hogy van egy 2-300 eFt-os tisztázatlan hitellel rendelkező vállalkozás, az MKB bank visszafizette a jogszerűtlenül felvett biztosítási díjat és az OTP Faktoringgal felbontotta a megalapozatlan szerződést, visszafizetve a követelés értékesítésekor kapott összeg erre az ügyletre eső részét. Ugyanis innen indultunk.
01.16-án a 14.P.22.052/20/2018/6. végzésben visszautasították a keresetlevelet, mondván a nincsenek meg a végrehajtás megszüntetésének jogi feltételei, ugyanis a felszólítás ellenére nem küldtem be a hiánypótlást. Ez valótlanság.
Én azonban beküldtem, mégpedig a saját rendszerükön keresztül. A beadás folyamatát elemeztem, elvégeztem egy rakás tesztet, majd kitenyésztettem a hibát. A 1818-as bírósági szolgáltató felé megtámadhatatlanul bizonyítottan, hogy az eljárásuk hibás. A szolgáltató a hibát elismerte.
„Az Ön által tapasztalt jelenség sikeresen elhárításra került. Kérjük kísérelje meg a funkció ismételt használatát amennyiben azt még nem tette meg.Amennyiben további kérdése van vagy információra lenne szüksége, forduljon továbbra is bizalommal hozzánk!Tisztelettel:
Csőszi Tamás Kormányzati Ügyfélvonal
Tel.:1818 Külföldről: +36 (1) 550-1858 email: ekozig@1818.hu”Felhívom a tisztelt bíróság figyelmét, hogy az ócska rendszerükben lévő bugok megkeresése, nem a felperesek feladata.
A törvényszékhez fellebbeztem. A fellebbezésnek helyt adtak.
A beadványomat azonban 2019.02.21-én 14.P.22.052/2018/8. sorszámon a magyarázat és a Fővárosi Törvényszék határozata ellenére elutasították. Indok: A Fővárosi Törvényszéknek címzett beadványomat a Fővárosi Törvényszékre küldtem, onan pedig csak 2019.01.17-én érkezett a VI és XV. ker. Bírósághoz így a fellebbezési határidő lejárt.
Ez komoly! Érthető?
Tehát azért utasították el, mert a Fővárosi Törvényszéknek küldött levelet a Fővárosi Törvényszékre küldtem.
02.11-én a Fővárosi Törvényszék végzésben tájékoztatott, hogy a beadványomat visszaküldték az elsőfokra.
02.25-én ismét fellebbeztem a Fővárosi Törvényszékhez. Ebben elismertem azt az égbekiáltó hibát, hogy a Fővárosi Törvényszéknek benyújtott fellebbezést tényleg a Fővárosi Törvényszéknek küldtem.
Az elutasításnak volt egy másik pontja is. Elkéstem a fellebbezéssel és nem indokoltam meg. Mégis, mi a kurva anyjuknak gondolták a megadott 3908496-szervízjegy azonosítót? A körzetünkben ugyanis most az UPC hálózat egyik routere nem működött, ezért késtem. A beadvány dátuma szerint azonban nem volt késés. Tehát a bíróság rendszere miatt nem megy át egy beadvány a nem gond, de ha UPC eszköze hibás, akkor el kell utasítani a fellebbezést.
03.08-án a 14.P.22.052/2018/10-es határozatban Felszólítanak, hogy Nyilatkozzak, hogy a 2019.02.25-en feladott beadványomat Fellebbezésnek tekintem-e.
1. A beadvánnyal kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék mindvégig Fellebbezésről beszél.
2. A beadvány – külön kiemelve 20-es betűvel – úgy kezdődik, hogy FELLEBBEZÉS
3. Az elektronikus nyomtatvány neve az „Fellebbezés előterjesztése”.
4. Az űrlapon a „fellebbezéssel megtámadott Bíróság” rovatba az van írva, IV. és XV. Kerületi Bíróság.
05.08-án a Fővárosi Törvényszék a 45.Pkf.833.005/2019/3. végzésében helytállónak ítéli a IV és XV. ker. Bíróság azon határozatát, hogy a Fővárosi Törvényszéknek benyújtott fellebbezést nem a Fővárosi Törvényszéknek kell benyújtani és így elutasítja a fellebbezést.
ELMENTEK TI A KURVA ANYÁTOKBA

Ez nem igazságszolgáltatás ez egy rakás szar.

És ismét felhívom a figyelmet az OTP fentebb kiemelt mondatára: Nyugodtan fordulhatok bírósághoz – már ha tudom bizonyítani állításomat.
Mint látható ők ezt a végeredményt pontosan tudják, hiszen része a stratégiájuknak.

14 –év után semmilyen megkereséssel, sem bírósági eljárással nem tudtam hozzájutni egy számlakivonathoz, a hivatkozott szerződésekhez, és soha semmivel nem bizonyították, hogy a hitelfelvevőnek és elsődleges adósnak van-e egyáltalán tartozása.

Az eljárást a hatalommal és a joggal való visszaélésnek minősítem.

Az eljárás során arra a következtetésre jutottam, hogy a bíróság cselekvően hozzájárulnak a bankok árbevételének a gyarapításához és a Magyar állampolgárok kifosztásához.

Nem tudom pontosan megítélni, hogy azért teszik, mert ez a hülyék gyülekezete, vagy gazemberek, vagy meg vannak félemlítve, de ez nem jogállam így nem jogállami megoldásokat kell keresni.

Az OTP Faktorig eljárása nem maradhat büntetlen, tehát ismét ítéletet hozok.

Ítélet

Az OPT Faktoring Zrt. legfőbb vezetőjét az általa vezetett cég eljárásáért, a hatalommal való visszaélésért, az információhoz való alkotmányos jogom megsértéséért és az ellenem elkövetett bűnökért, a természettől kapott jogom alapján 35 korbácsütésre ítélem.

A legfőbb vezetőnek – legyen az bárki – jogában áll elzárkózni az állampolgárokat kifosztó eljárásuktól és azonnali hatállyal felmondani. Ekkor az így kialakult új helyzet legfőbb vezetőjére száll az ítélet, ha többen vannak, vagy személye nem állapítható meg akkor sorshúzással döntök.

A projektet lezártam, megkezdtem az apparátus kialakítását.

Amennyiben az internetközöség 500 tagja megerősít döntésem helyességében az ítéletet azonnal végrehajtom.

Budapest, 2019. 11.08.