A közjegyző a bíróságon hazudott
Az a tény, hogy egy közjegyző – akinek a feladata az eljárások jogszerűségének a garantálása – a bíróságon pofátlanul hazudik, jól mutatja az mai magyar igazságszolgáltatás értékét.
- Az OTP faktoring Zrt. Winkler Julianna közjegyzőhöz (Kiskőrös) fordult. Winkler Juliannának természetesen írásban jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el. Winkler Julianna a követelést alapvető hibákra hivatkozva elutasította.
Ezt követően az OTP Faktoring nagy lélekjelenléttel dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyzőhöz fordult (Szeged), aki egy üres irodába küldte a meghagyásról szóló ajánlott értesítést, amit értelemszerűen senki nem vett át, így jogerőre emelkedett.
A leleményes közjegyző 2011.03.02 hogy-hogy nem, már nem ajánlott levélben értesített minket arról, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, de – zseniális megérzéssel küldött egy másolatot a fizetési meghagyásról is. Így ezt a levelet meg is kaptam és fizetési meghagyásom is lett.
A másolatban megküldött fizetési meghagyás alapján törvényes határidőn belül ellenvetéssel éltem, amit elutasított. Az elutasításban kifejezetten arra hivatkozik, hogy a fizetési meghagyást személy szerint én vettem át. (Ez azonban közönséges hazugság, amely érthetetlen is, hiszen ott van az átvételt igazoló vevény az átvevő nevével.) Megteheti, hogy hazudozik. Miért is ne tenné? A mi kutyánk kölyke ellen nem lép fel a bíróság.
Ezt követően fellebbeztem, amit végül a Csongrád Megyei Bíróság elutasított (2011.05.16). Magyarázat: jogszerűen emelkedett jogerőre a fizetési meghagyás, mert igazolási kérelmet nem terjesztettem elő. Pontosabban nem fogadták el azt az érvelést, hogy azért nem vettem át a küldeményt, mert csak gépek tartózkodnak abban az irodában. A dolog azért igazán érdekes, mert a problémával maguk a közjegyzők és bírók is tisztában vannak. Ez abból látszik, hogy azt a levelet ahol azt írta a közjegyző, hogy mégis jogerős lett a letiltása, azt már nem tértivevénnyel küldte, így megkaphattam. Ugyanakkor, maga a Csongrád Megyei Bíróság képességét jól mutatja, hogy ők is képtelennek bizonyult arra hallatlanul bonyolult feladatra, hogy helyesen címezzék meg a levelet. A levelük címkeresési eljárással került el hozzám.
A Csongrád Megyei Bíróság a határozatában arra is hivatkozott, hogy a közjegyző két példányban küldött letiltási értesítőt és én egy példányt átvettem. Ez nem felel meg a valóságnak, így az ítélet – a közjegyző hazudozása következtében – kifejezetten hibás. Csakhogy az eljárásban nem adták meg a fellebbezés jogát.
A közjegyzőhelyettes egy határozatban pontosan megnevezi, hogy ki vette át a levelet és ez nem én voltam, továbbá az átvevőnek nem volt joga átvenni a leveleket, a postás mégis átadta.
A közjegyző a bíróságon hazudott. A feladóvevény bemutatását megtagadta. A közjegyzőhelyettes azonban küldött egy határozatot amiben megnevezte megnevezte az átvevőt, akinek nem volt joga a küldeményt átvenni.