A Pénzügyi Békéltető Testület nevében Dr. Jakab Ágnes válaszolt.
Megint előállt az a helyzet, hogy nem tudom eldönteni, hogy ez a picsa hülye vagy gazember.
Kezdjük ott, hogy én nem a békéltető testülethez adtam be a beadványomat, hanem Pénzügyi Felügyelethez.
Aztán nekem eszem ágában sincs megbékélni ezekkel a gazemberekkel, én egyszerűen meg fogom korbácsolni az ellenem bűnt elkövetőt.
Aztán azt sem értem, hogy honnan a kurva anyjából vette azt, hogy egy jogviszony teljesítésével kapcsolatos a beadványom.
Tehát ennek a ribancnak a kedvéért megismétlem a kérdésem:
Ebben a kibaszott kurva országban van nekem jogom ahhoz, hogy megnézzek engem érintő szerződéseket és kapjak a banktól egy számlakivonatot vagy nincs.
Azt kértem te barom, hogy utasítsd azt a nyomorul bankot, hogy küldje el nekem azokat a szerződéseket, amiket megkötött, de én – mint kezes – soha senkitől nem kaptam meg. Azért fordultam a Pénzügyi Felügyelethez, mert úgy véltem, hogy ez a bank felettes hatósága.
Tudsz követni te ostoba liba?
Természetesen van elképzelésem, hogy miért értik félre a beadványomat. Az MNB a – a frankhitel nevű fodorlatos csalás nagy nyertesei közé tartozik, és közvetlen felelőssége van a magyar állampolgárok kifosztásában.
Ezért tudatosan akadályozzák meg, hogy a sértettek hozzájussanak azokhoz a dokumentumokhoz, amellyel bizonyítani lehet, hogy a bankok hazudtak és csaltak. Ilyen dokumentumok alkotják a mostani vita tárgyai is, amelyek a kiadatását jelen határozatukkal kívánják megakadályozni.
Úgyhogy állj neki még egyszer és világosan írd le, hogy Pénzügyi Felügyeletének (vagy az MNB bármely ellenőrzéssel foglalkozó részlegének) van-e joga kikérni az itt ismét felsorolt szerződéseket és dokumentumokat vagy nincs:
Világos és értelmes választ várok arra a kérdésre is, hogy egy magyar állampolgárnak van-e joga betekinteni az őt érintő, bankok által megírt szerződésekbe és a bankok által alkalmazott pénzügyi számításokba (kamatszámítás)?
Van-e jogom egy banki számlakivonat megkérésére és ezt Magyarországon megtagadhatja-e egy bank.
Ha a Felügyelet valóban felügyeletként működik, akkor kérem a felsorolt dokumentumok kikérését.
Úgy írj, hogy megértsem. Én nem vagyok jogász.
___________________________________________________________________
Teintettel arra hogy van előrelépés, az anyagot újrafogalmaztam:
Dokumentumok kikérése
Az OTP Faktoring Zrt. kérésére 2016.02.23-án 1 820 226 Ft tartalommal Dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyző által kiállított végrehajtási lap alapján dr. Zoltán Levente végrehajtó 2016.07.21-én fizetési felhívást adott ki 5 837 502 értékben, majd letiltást kezdeményezett a UnitedIT Kft hitelfelvételi kezesével szemben úgy , hogy a követelés jogszerűségére senki, semmilyen bizonyítékot nem mutatott be. Sőt, 2016.10.04-én a letiltást még olyan helyekre is elküldte, ahol a kezesnek nem volt munkaviszonya.
A hitelfelvevő elsődleges adós a követelést nem ismerte el.
Ezzel az eljárással súlyosan sértették a kezes információhoz és a tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos jogát.
A dokumentumok kiadását többszöri kérés és felszólítás ellenére mindig megtagadták, így bizonyítékok híján lehetetlenné tették a korrekt jogi eljárás indítását. Figyelmet érdemelnek az OTP Faktoring levelei, melyek mindegyike tartalmazza, hogy ha nem tetszik, a kezes forduljon bírósághoz, „már ha tudja bizonyítani”. Bizonyítani meg pont azért nem lehet, mert semmilyen dokumentumot nem adnak ki. Beleértve pl. a számlakimutatást.
A lehetetlenné tett korrekt eljárás több lépésben történne.
A bizonyítékok kikérése.
Kérem a Pénzügyi Felügyeletet, hogy kötelezze az OTP Faktoring Zrt-t, hogy a követelés bizonyítására nyújtsa be a következő dokumentumokat:
A végelszámolónak ilyen követelést nem jelentettek be, tehát a végelszámolás úgy lett lezárva, hogy ilyen követelés nem is volt.
Első lépésben tisztázni kell, hogy megfelel-e a valóságnak az az állítás, hogy nem jelentettek be követelést. Ez azért bonyolult, mert lobogtatnak egy 2011-ből kelt követelés bejegyzést, azonban a végelszámolás csak 2013. március 28-án lett közzétéve a Magyar Közlönyben és a végelszámoló személye is más.
A tényfeltárási szakaszban tisztázandó kérdés, hogy ha a céggel szemben nem volt jogszerűen bejelentett követelés, akkor hogy lehet a kezessel szemben.
Ez a kivonat azt bizonyítja, valóban volt hitelfelvétel és ehhez kapcsolódó pénzmozgás. A kezesnek meg kell győződnie arról, hogy valóban volt követelésre alapot adó forgalom, ez valóban az elsődleges adós tevékenységéhez kapcsolódott és valóban összhangban van a megkötött szerződéssel. Kulcsfontosságú dokumentum, ugyanis az elsődleges adós nem ismeri el a követelést.
A 21.17% az egy kamat, a végrehajtásban meg egy összeg szerepel. Tisztázni kell, hogy a szerződésben szereplő kamat valóban megfelel a végrehajtásban szereplő összegnek és ez összhangban van-e a szerződéssel. (Ez azért is fontos kérdés, mert semmilyen általánosan elfogadott kamatszámítási képlettel nem jön ki a bank által megadott összeg.)
A tényfeltásó szakaszban kell tisztázni, hogy érvényes-e egy olyan szerződés, amely nem tartalmazza a követelt összeget számszerűen vagy a kamatszázalék összege mellett a hozzá tartozó kamatszámítási eljárást. Az így felvetett összeg ugyanis tökéletesen legből-kapott.
Kulcskérdés, hogy mit tartalmaz ez a szerződés. Egy a birtokomban lévő szerződés szerint a Hitelgarancia Biztosító vitathatatlanul jogszerűtlenül fizette ki az MKB bank által bejelentett követelést.
A Hitelgarancia úgy fizette ki az MKB jogszerűtlen követelését, hogy erről csak utólag tájékoztatta az elsődleges adóst. Ráadásul a kifizetés két részletben történt és a második részlet kifizetését megelőzte egy ellentmondás. Hihetetlennek tűnik, hogy ezeket az eljárásokat nem szabályozta szerződés.
A szerződés egy kamatszázalékot tartalmaz, a követelés azonban egy összeget. A kezesnek joga leellenőrizni, hogy a követelt összeg megfelel-e a szerződésben rögzítetteteknek, mert a szerződés összeget nem tartalmaz.
A kezesnek látnia kell, hogy az elsődleges adós elismerte-e a követelést.
A végrehajtási lapon olyan – jelentős nagyságú – összegek szerepelnek, amelyek semmilyen dokumentummal nincsenek alátámasztva. Ezek légből-kapott összegek, amelynek jogossága bizonyítást igényel.
A Magyar Nemzeti Bankon belül működő pénzügyi felügyelet eljárására hozzájutottam az OTP Faktoring Zrt-nél alkalmazott képlethez.
tőke * naptári napok száma * kamatláb / 36000
Meg is van a magyarázat, hogy 14 éven keresztül miért tagadták meg a kiadását: Ilyen kamatszámítási képlet nincs.
Külön figyelmet érdemel a páratlanul unintelligens tájékoztatás. Ezt a lineáris képletet naponként kiszámították és 73 oldalban kinyomtatták. Ismét megerősödött bennem is az az általános meggyőződés, hogy a jogászok egyszerűen nem értik a kamatszámítást.
Ez nem lenne baj. A baj az, hogy megtagadták a tájékoztatást és nem igazolták hitelt érdemlően, hogy egyáltalán létezik-e követelés.
Erre még a bankfelügyelet sem tűnik alkalmasnak.
Marad a korbácsolás.