Az eljárásaim sohasem voltak szokványosak.
A pilotprojektek azért alakultak ki, mert nem tűrtem a csicskáztatást, a lekezelést, az igazságtalanságot és főképp az erőfölénnyel való visszaélést.
Az ügyek a zöld könyvben a „Találkozóharc nagy erejű ellenséggel” című fejezetbe tartoznak. Találkozó – mert nem előzi meg tervezés, a nagy erejűt pedig nem kell magyarázni (bankok, biztosítók, országgyűlési képviselők stb.).
Jelen esetben pedig a Bank – Hitelgarancia-biztosító – OTP Faktoring Zrt. – végrehajtók vonal van a célkeresztben.
A követelés keletkezése
2004 December 23-án a cégünk egy fejlesztés finanszírozására az MKB Bankkal egy államilag támogatott kamatozású Széchenyi Hitelkártya-szerződést kötött.
Én (Kupán Károly) kezes voltam.
A szerződéskötés céljára egy ~6–8 négyzetméteres iroda állt rendelkezésre, amelyben az ügyfelek részére hozzávetőleg egy 40×50 cm-es szabad hely volt kialakítva. Ekkor elkezdik a kölcsönt felvevő elé tenni a papírokat, mindig megmutatva, hogy hol kell aláírni.
Ez az eljárás azt biztosítja, hogy egyetlen okmányt sem lehetett elolvasni, erre sem időt, sem helyet nem biztosítottak. Az ügyfél egyáltalán nem tudja, hogy mit ír alá és mit vesz át. A szerződésben rögzített tájékoztatásból pedig egy szó sem hangzik el.
Egy ilyen tárgyalásról felállni sem könnyű, mert ekkorra már – ilyen-olyan jogcímen – jelentős ráfordításunk volt, és már korábban elkészültek a kölcsönalapú fejlesztési tervek.
Ez a megoldás általános, a hitelkárosultak legtöbbje szintén ezt tapasztalta.
Ez a standard módszer!
Még a teljesen jelentéktelen (néhány százezer forint – talán 400 ezer Ft) nagyságú tőketartozás mellett, egy bankkivonat ellenőrzésekor rájöttünk, hogy az állami támogatású, kedvezményes kamatozású konstrukció lényegesen drágább, mint bármelyik piaci hitel. Több mint a másfélszerese.
Miután a hitelhez tartozó költség érthetetlenül magas volt, kértünk egy részletes – jogcím, összeg, dátum típusú – folyószámla-kimutatást, amit megtagadtak!
Közöltük továbbá azt is, hogy az ügyfelek tudatos megtévesztése miatt perelni kívánjuk a bankot, a szerződés ugyanis – a bank megtévesztő eljárása következtében – nem a szándékunk szerint került megkötésre.
A bank álláspontja szerint a bank jogszerűen járt el, de erre semmilyen bizonyítékot, hivatalos tájékoztatást nem adott. Ennek ellenére elindították a Széchenyi Kártya-szerződés átalakítását közönséges piaci szerződésre.
Ekkor már kiismerve a taktikájukat, én mint az ügyben eljáró kijelentettem, hogy ez így nem fog működni. Ragaszkodtam hozzá, hogy:
-
-
a szerződéstervezetet aláírás előtti formában átadják nekem,
-
a szerződéstervezetet elvihessem egy ügyvédhez és megkonzultálhassam vele,
-
előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a tervezet pontosan tartalmazza a kamatszámítás módját és a kamat összeget,
-
előre jeleztem, hogy csak akkor fogom aláírni, ha a szerződés tételesen tartalmazza, hogy a megjelölt költségeken kívül semmilyen más rejtett költséget nem számol fel a bank.
Az állampolgári jogaimra hivatkoztam. A bank ezeket a követeléseimet (külön-külön és együtt is) határozottan megtagadta. TEHÁT A SZERZŐDÖTT ÜGYFÉL RÉSZÉRE MEGTAGADTÁK A SZÁMLAKIVONAT MEGKÜLDÉSÉT.
Bejelentettem, hogy a tételes elszámolás kiadásáig befejezem a meglévő hitel törlesztését.
Az eljárás
Egy éven keresztül felszólítóleveleket küldtek, én pedig az elszámolásra felszólító levelekkel válaszoltam. Az elszámolás nem történt meg.
Ezt követően lehívták az összeget a Garancia Biztosítótól. Az átvett anyagok között azonban nem volt semmilyen Garancia Biztosítóhoz kapcsolódó dokumentum, de utólag, igen nagy munkával sikerült szereznem egy példányt egy szerződésről, amely tételesen szabályozta, hogy mikor fizethetnek.
A Garancia Biztosító a tisztázatlan követelés kifizetésével a szerződés minden lényeges pontját megszegte.
A követelést megvásárolta az OTP Faktoring Zrt. Az OTP Faktoring Zrt.-t felszólítottam, hogy küldje meg a követelést tételesen alátámasztó dokumentumokat.
Megtagadták.
Az OTP Faktoring Zrt. végrehajtást kért.
A végrehajtáskérést Winkler Julianna közjegyző elutasította.
Ezt követően dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyzőhöz került az ügy (Szeged), ahol vita alakult ki a teljesen elmebeteg átvételt szabályozó rendelet körül. A vita a Csongrád Megyei Bíróságon folytatódott, ahol a közjegyző a beadványban hazudott (amit a helyettese által kiállított hivatalos dokumentum is igazolt).
A bíróságon vesztettem.
A bíróságon történt hazugság miatt – a tanácsadási szolgáltatás keretében – felkerestem a IV. Kerületi Bíróságot, ahol azt a választ kaptam, hogy Magyarországon nincs olyan bíróság, amely egy közjegyző ellen befogad egy ilyen periratot.
A végrehajtás dr. Zoltán Leventéhez került. Fellebbeztem. Kértem a követelés igazolását. Megtagadta.
Fellebbeztem.
A bíróság több tucat beadványt utasított el.
Dr. Zoltán Levente közben börtönbe került / más információk szerint elhunyt.
Az ügy dr. Horváth Zoltán végrehajtóhoz került, aki a követelés igazolását szintén megtagadta. Dr. Horváth Zoltán helyettese megkezdte az adatok átadását. Ebből csak annyi olvasható ki, hogy a kamatszámítás módszere hibás.
dr. Horváth dr. Liskány Csaba nevű munkatársának nagyképű, szakszerűtlen, minősíthetetlen viselkedése miatt leordítottam a fejét, amiből ő azt a következtetést vonta le, hogy fegyverrel megzsaroltam, és feljelentett. Nálam házkutatást tartottak, és két napot a Gyorskocsi utcai börtönben töltöttem.
Nem találtak semmit.
Ennek célja a megfélemlítés volt, amivel elérték, hogy ezeket a személyeket személyes ellenségemnek tekintem.
Az ügy dr. Csontos Imre Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság mellé kinevezett önálló bírósági végrehajtóhoz került. Mindent kezdhetünk elölről. Ez a kifárasztás szintén a bankok és végrehajtók standard technológiájához tartozik.
Minden érintettet tájékoztattam a tájékoztatás megtagadásával keletkezett felelősségéről.
Ott tartunk, hogy 22 év elteltével még mindig nem tudom, miből jött létre a követelés és a több mint nyolcmilliós tartozás, mert egyszerűen mindenki megtagadja az elszámolást.
Jól látható, hogy Magyarországon a jogállam csak formálisan létezik, a társadalom működését szabályozó törvények állampolgár-ellenesek, a jogrendszer működését pedig nem fellebbezéssel kezelhető hibák akadályozzák, hanem egy tudatosan kialakított koncepció. Mindezt jól mutatja, hogy a ~80 milliós hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolt igazságügyi államtitkár – Völner Pál szabadlábon van, és gyakorolhatja az ügyvédi szakmáját. A Végrehajtói Kar korábbi elnöke, Schadl György pedig a vesztegetésekből 249 millió forintot keresett azóta, hogy zajlik ellene a büntetőeljárás!
Az MKB Bank, a Garancia Biztosító, az OTP Faktoring, dr. Zoltán Levente, dr. Horváth Zoltán és dr. Csontos Imre minden eljárását az információhoz való alkotmányos jogom megsértésére, illetve az erőfölénnyel való visszaélésre alapozta.