Az adóságspirál lehetőségének eltörlése
Munkaanyag
Az 1994. évi LIII. törvény, 165. § (1) a 167. § bekezdésében találjuk a bankrendszer és az állam összefonódásának egyik legdurvábban állampolgárellenes példáját, ami az egész törvényhozás szégyene.
A sztori példa
Nézzünk egy valós példából kiinduló magyarázatot.
2010-ben egy 60 eFt-os nyugdíjjal rendelkező hölgy 2 éves futamidőre, 77 410 Ft értékben frankhitelre, 200 HUF/CHF árfolyam mellett 7%-os kamatra vásárolt egy mosógépet. Felvételkor a 3466 Ft/hónap törlesztés pont fizethető még.
- 2011 – A svájci frank éves átlagárfolyama 227 Ft-ra emelkedik. a törlesztés 3934 Ft-ra nő.
- 2012 –Az árfolyam eléri a 240 HUF/CHF A havi törlesztő már 4159 Ft. Ez a plusz 700 Ft már hiányzik a rezsiből, a nyugdíjas nem bírja tovább, és leáll a fizetéssel.
- A tőke megugrása: A bank a teljes fennmaradó tartozást egy összegben követeli, immár a 2012-es magas (240 Ft-os) árfolyamon átszámolva. Elindul a végrehajtás.
- Végrehajtási költségek: A végrehajtó rászervezi a saját munkadíját, készkiadásait és a végrehajtási jog bejegyzési díját. Ez 50 ezer Ft.
- Büntetőkamatok: A normál 7%-os kamat helyett a bank és a végrehajtó késedelmi kamatot (akkoriban akár 20-25%-ot) számol fel a teljes összegre.
Ettől kezdve havonta 20 000 Ft-ot vonnak le a nyugdíjas hölgytől..
A jogszabályok szerint a levont összeget – a fenti törvény alapján – a végrehajtó először a végrehajtási költségekre és a kamatokra számolja el, és csak a maradékkal törleszti a mosógép árát.
Mivel a tőke már elenyésző, de a rárakódott fix költségek és a kamatok mellett már nem jut a tőketörlesztésre így a hölgy egész életében fizeti a mosógép „árát”.
Először is szét kell választani a magánszemélyek és a vállalkozások hitelezését. A szétválasztása mögött eltérő gazdasági, kockázatkezelési és jogi logika áll. Amagánszemély esetén a hitel célja vagy a fogyasztás vagy vagyonszerzés, aminek a forrása a magánszemély személyes jövedelme, ami korlátos, mert a hitellel szerzett anyagi javak nem termelnek jövedelmet.
A bankok mások pénzéből hiteleznek, ezért el kell fogadnunk, hogy a bank nem visel kockázatot, hanem másra hárítja, elsősorban az ügyfélre, ill. a kamaton keresztül a jól fizető ügyfélre és a társadalomra (a többi bank, a hitelgarancia és a MNB útján). A kockázatkezelés fontos eleme a Hitelgarancia, amely kifejezetten azt ellenőrzi, hogy a bank a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelően és jóhiszeműen járt-e el. Ha en nem telejül, a kor a kockázat visszaszál a bankra.
Ha teljesül, akkor a Hitelgarancia veszi át a követelést és értékesíti egy faktoring cég felé. A faktoring cég megbíz egy végrehajtó szervezetet.
Ezzel a kockázat visszaszállt a hitelfelvevőre vagy a kezesre.
Azonban a bank nyereségérdekelt, a faktoring cég nyereségérdekelt a végrehajtó nyereségérdekelt a magánszemély, mint hitelfelvevő viszont nem az.
Ez egy társadalmi igazságtalanság.
A Hitelgarancia szervezetre szükség van, mert a bankokat ellenőrizni kell, de a faktoring cég teljesen feleslegesen növeli a költségeket, ezt ki kell iktatni, a végrehajtásnak állami kézbe kell kerülni és szabályozni kell a nyereségét.
A magánszemélyek fizetésképtelensége nem bűncselekmény, hanem a társadalmi-gazdasági folyamatok következménye, ezért nem büntethető. A civil álláspont szerint az emberi méltóság előbbre való a pénzügyi spekulációnál, és a bajba jutottakat nem szabad adósságspirállal sújtani.
Magának a törvénynek kell garantálni, hogy ne alakulhasson ki ilyen adósságspirál és az önhibájukon kívül bajbajutottakon ne nyerészkedhessenek a spekulánsok.
Erre ez lenne a vitaindító javasolom.
TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSI JAVASLAT
az adósságspirál rendszerszintű felszámolásáról és a méltányos adósvédelemről
Preambulum (Indokolás):
Az Országgyűlés felismerve azt, hogy a hatályos végrehajtási és polgári jogi szabályozás bizonyos esetekben olyan adósságspirált eredményez, amelyből a jóhiszemű adósok saját erejükből képtelenek kitörni; elismerve, hogy a költségek és kamatok tőkét megelőző elszámolása elszegényedéshez és társadalmi kirekesztődéshez vezet; a hitelezői érdekek és az emberi méltósághoz való jog egyensúlyának megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET: A Polgári Törvénykönyv módosítás
1.§ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6:46. § [A teljesítés elszámolása több tartozás esetén]
(1) Ha a kötelezett a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeggel nem fedezi a teljes tartozást, a befizetett vagy hatóságilag behajtott összeget – a felek eltérő megállapodása hiányában – elsősorban a tőketartozásra, ezt követően a kamatokra, és végül a költségekre kell elszámolni.
(2) Fogyasztói szerződésből eredő követelések, valamint bírósági végrehajtási eljárás során eszközölt letiltások és fizetések esetén az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási sorrendtől a felek érvényesen nem térhetnek el. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
II. FEJEZET: A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása
§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 165. §-a az alábbiak szerint módosul és egészül ki:
„165. § [A befolyt összeg felosztása]
(1) A végrehajtás során befolyt összegből a követeléseket a Ptk. 6:46. § (2) bekezdésében rögzített kógens (kötelező) elszámolási rend szerint kell felosztani. A végrehajtó köteles biztosítani, hogy minden levonásból származó összeg minimum 70%-a közvetlenül a tőketartozás állományát csökkentse.
(2) Kamatplafon és költségkorlát: A végrehajtási eljárás megindulásának napjától a főkövetelés (tőke) után ügyleti és késedelmi kamat nem számítható fel. A végrehajtási eljárás során felszámított összes kamat és végrehajtási költség (jutalék) együttes összege nem haladhatja meg az eredeti tőketartozás 50%-át. Ezen érték elérésekor a kamat- és költségfelhalmozás törvény erejénél fogva véglegesen megszűnik.”
III. FEJEZET: Záró rendelkezések
3.§ [Hatálybalépés]
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor már folyamatban lévő, le nem zárt végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell. A végrehajtók kötelesek az adósok egyenlegét a hatálybalépést követő 60 napon belül az új elszámolási elvek szerint újraszámolni.
A petíció
A petíció címzettje: Dr. Jakab Zsuzsanna országgyűlési képviselő – a parlamenti Társadalmi Részvétel Bizottság elnöke
A petíció szervezője:
…..Civilszámvevőszék / Kupán Károly alapító
…..Budapest 1044
…..Kupan.Karoly@civilszamvevoszek.hu
Az alábbi adatok kitöltésével és elküldésével támogatja a petíció célját.
A mailcímet és a telefonszámot nem adjuk át a címzettnek, az csak ellenőrzésre szolgál.
GDPR Adatkezelési Tájékoztató
Ha sikerül kiperelni a bankokból a kamatszámítási eljárásaikat, akkor konkrét összehasonlító számításokat is végzünk, de pillanatnyilag a kamatszámításuk a legvédettebb titkuk.
V1.00