CV

Ennek az anyagnak az első változata körülbelül 15 évvel ezelőtt készült. Valójában csak két munkacsoportot tudtunk létrehozni: egyet Esztergomban és egyet Budapesten. Sajnos a 40 évig tartó elnyomásnak még nagyon erős hatása volt, így egyszerűen nem volt időszerű a részvételi demokráciával való kísérletezés. Természetesen a társadalmi rend megdöntésére irányuló kísérlet címén a politikusok bepereltek (https://civilszamvevoszek.hu/megfelemlites/). Érdekes, hogy mekkorát tévedtünk a demokrácia lebontását illetően. A történelem bizonyította, hogy a demokrácia igenis lebontható demokratikus eszközökkel.

Részvételi demokrácia

A Civil Számvevőszék működésének elméleti hátterét a részvételi demokrácia adja. Részvételi demokráciáról akkor beszélünk, amikor a közhatalom gyakorlásában a választott politikai képviselők mellett létezik egy civilekből álló szervezet is. A részvételi demokrácia rendszere már régóta működik a fejlett demokráciával rendelkező országokban. Az Egyesült Államokban például külön szervezet foglalkozik a részvételi demokrácia egyik intézményének, az Állampolgári Tanácsoknak a finanszírozásával és támogatásával.
Úgy gondoljuk, hogy ennek komoly oka van. Ma reális a veszélye annak, hogy a középosztály meggyengülése miatt a demokrácia előbb-utóbb működésképtelenné válik. Az ma még nem látszik, hogy a demokráciát mi válthatja fel, és ez a váltás hogyan történhet meg, de látnunk kell, hogy a demokrácia teljes felszámolása iránti igényét már hazánkban is több szervezet jelezte. Mivel a demokrácia a saját szabályai szerint, azaz demokratikus eszközökkel nem váltható le, egy ilyen átmenet nagy valószínűséggel erőszakos úton, esetleg csak fegyveres harc árán történhetne meg. Ez viszont azt is jelenti, hogy célszerű mindent megtennünk annak érdekében, hogy a demokrácia ismét működőképes legyen.
A demokráciára a legnagyobb veszélyt a globalizált gazdaság jelenti. Mára a globalizált gazdaság hatalmas tőkeerejének képviselői összefonódtak a nemzetek pártelitjével, és egy olyan struktúrát alkotnak, amely a gyakorlatban már formálissá tette a demokratikus intézményeket. Mára a demokrácia alapját jelentő országgyűlési választás is csak egy olyan marketingkampánnyá silányult, amelyben mosópor helyett parlamenti szavazórobotokat adnak el a társadalomnak. Arra törekszünk, hogy a demokrácia – részben új alapokra helyezve – ismét működőképessé váljon, és szűk csoportérdekek helyett a társadalom többségének a javát szolgálja. Ennek egyik eszköze lehet a részvételi demokrácia.

Az Állampolgári Tanács intézménye

Ennek feladata egy-egy politikai és társadalmi döntés előzetes minősítése. Munkáját szabályozottan végzi, a tanács döntéseit rögzített protokoll alapján hozza meg. A döntések előkészítésében szabályozott és igazságos keretek között meghallgatjuk a civil szféra és a politikai szféra szakembereinek előadásait, ezt követően pedig egy választott testület hozza meg a minősítő döntést. Az eljárás az ombudsman szerint nem sérti az alkotmányt, de – mint az ombudsman is jelezte – döntéseink természetesen nem kötelező érvényűek.
Valójában ennek az intézménynek mindig is megvolt a jogi alapja, hiszen a törvényeket és a döntéseket sokszor bocsátják „társadalmi vitára”. A hibát ott követjük el, hogy sohasem élünk ezzel a lehetőséggel, miután maga a hatalom szervezi meg az egyoldalú, formális, értelmetlen és döntésre alkalmatlan vitát.
Aztán ott vannak a professzionális konferenciák. Ezek sem tekinthetők versenytársnak, ugyanis azokon tudományos alapossággal elemeznek egy-egy kérdést. Ez kiválóan alkalmas az elért eredmények bemutatására, a kutatás irányainak megvitatására, de tökéletesen alkalmatlan a döntések előkészítésére. Az ÁT esetében az előadások meghallgatása után – ugyanúgy, ahogyan a politikusoknak – dönteni kell, azaz döntési kényszer van.
Az ÁT sikeres működésének az a feltétele, hogy a CSzSz-szel együttműködő politikusok kerüljenek az önkormányzatokba, illetve a parlamentbe. Ekkor a CSzSz jelenti ezen politikusok független szakértői hátterét is. A CSzSz feladata a téma kiválasztása, a szakemberek felkérése és az infrastruktúra megteremtése. Döntéseinket hatékony eszközökkel tesszük közzé, és nyomon követjük az eredményeket is.

Az Állampolgári Döntőbizottság intézménye

Ennek feladata a politikusok már meghozott döntéseinek minősítése. A bizottságot – amelynek módszere teljesen megegyezik az ÁT módszereivel – akkor állítjuk fel, ha információ- vagy időhiány következtében nem lehetséges az ÁT-t működtetni, illetve ha nyilvánvalóan rosszhiszemű politikai döntés született valamilyen fontos kérdésben.
Ezzel az intézménnyel szemben is komoly támadásokkal kell számolni. Négy évvel ezelőtt, már az első kísérletnél egy méla, bús barom (Bús Balázs országgyűlési képviselő) az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlet jogcímén indított ellenem bírósági eljárást. A bíró azonban rendkívül pozitívan értékelte az ÁD ötletét, és ebben a kérdésben egyszerűen elutasította a felperest.

Számvevés

A négyéves működés során számos kifejezetten érdekes ügyet menedzseltünk. Van köztük bankokkal, biztosítóval, multikkal, végrehajtókkal, parkolási társaságokkal, önkormányzattal és országgyűlési képviselővel folytatott, végül perben végződő vita. Ezeknek a zömét ilyen-olyan arányban megnyertük, de egyszer sem vesztettünk.
Érdekességképpen megjegyzem, hogy a weboldalunkat olyan mértékű támadások érték, ami szükségessé tette a lehető legegyszerűbb, nem támadható formátum használatát. Az új szempontok között szerepel az is, hogy bármikor, percek alatt a világ bármely pontjára áthelyezhessük az oldalunkat.

V1.02