Állampolgárellenes szabályozás vagy banképítés?
A devizahitelezés valódi mérlege
Hogyan lesz egy 2007-ben felvett, 6 millió forintos hitelből 18 évnyi fizetés után is közel 5 milliós tartozás, ami végül 2040-ig üldözi a kisnyugdíjast? Miközben a hazai bankrendszer történelmi rekordprofitot realizál, a devizahitelesek százezrei még mindig egy végtelenített adósságcsapdában vergődnek.
Egy „civil” kendőzetlen elemzése a jogrendszer kudarcáról és az elmaradt kártalanításról.
2009-ben, amikor Ausztria betiltotta a devizahiteleket, azért nem léptünk, mert Magyarország – az elképesztően rossz gazdaságpolitika miatt – csődközeli helyzetben volt, és csak az IMF-hitel mentette meg az országot. Ráadásul a devizahitelesek befizetései és azok devizára váltása kifejezetten jól jött az MNB-nek és a forintnak.
2014-ben azért nem rendezték megnyugtatóan a devizakárosultak kérdését, mert a döntéshozók attól tarthattak, hogy csődbe megy a bankrendszer. A DH-törvényekben előírt elszámoláshoz szükséges devizát az MNB a devizatartalékból a világpiaci árhoz viszonyítva egy igen kedvező áron adta át a bankoknak, azaz a különbözetet valójában a magyar társadalom fizette meg. A DH-törvények csak a deviza-beszerzési és -eladási árak közötti különbözetet, valamint a jogszerűtlen emelések költségét rendezték, az alapproblémát – vagyis azt, hogy a devizahitelezés egy rendszerszintű, tisztességtelen és félrevezető konstrukció volt – nem. Ennek oka a bankok bedőlésétől való félelem lehetett, ugyanis a C-26/13-as (2014. 04. 30.) OTP Bankos ügyben az Európai Bíróság már egyértelműen rámutatott a szerződéses feltételek tisztességtelenségére és semmisségére.
A törvényhozás addig aggódott a bankrendszer épségéért, míg el nem érte minden idők legnagyobb nyereségét.
2024-ben és 2025-ben is az OTP elérte minden idők legnagyobb profitját.
A kérdés mégis az, hogy szakmailag alkalmatlan vagy az állampolgári érdekeket figyelmen kívül hagyó politikusok ültek-e a törvényhozásban. Ehhez tisztán kell látni, hogy a mai OTP Bank már nem az a cég, ami 2000-ben volt. Ez már egy nemzetközi nagyvállalat. Azon kevés társaságok egyike, amely teljesítette az Orbán-rendszer álmát, és az elmúlt 16 év alatt regionális multinacionális céggé alakult. Ehhez kellettek azok a kifejezetten állampolgárellenes jogszabályok is, amelyek alapján például gyakorlatilag elkerülhetetlenné tették a bankszolgáltatások használatát, miközben az OTP-számlán tartott pénz kamata évi 0,01%, amit még adóterhek is sújtanak.
És hogy néz ki egy jó banki üzlet a gyakorlatban? Hát így:
Egy kisnyugdíjas 2007 novemberében 20 évre felvesz 6 millió Ft értékű jenhitelt, 1,9%-os kamat mellett, hogy a gyerekei önálló lakásban élhessenek. 18 évi folyamatos fizetés, a kényszerű szerződésmódosítások és a hitelmoratórium halmozódó hatásai után, 2026-ban a tartozása még mindig 4,7 millió Ft. A havi törlesztőrészletét időközben 80 ezer Ft-ra emelték, amelyet egy átlagos vagy az alatti nyugdíj egyszerűen képtelen kitermelni. Emiatt a lejárat egészen 2040-re tolódott ki. Hitelazonosító: [ID helye]
Na, kérem, így kell nyereséget termelni, ha merünk naggyá válni.
Ez a jogrendszer kudarca: a megélhetést veszélyeztető, adósságcsapdába ejtő szabályozási környezet mintapéldája.
Itt az idő, hogy a rekordnyereségből a bank kártalanítsa a tisztességtelen konstrukciókkal megkárosított állampolgárokat. Első lépésként egy átfogó törvénnyel rendezni kellene a szerződéseket: a károsultakat kategorizálni kell, meg kell határozni az elszámolási mechanizmust, el kell végezni a kifizetéseket, és meg kell egyezni az érintettekkel. Nyilván nem lehet cél a bank csődbe vitele, ezért olyan megoldásokat kell kialakítani, ahol a károsultak megkaphatják egy összegben a kártalanítást, vagy kaphatnak tulajdonjogot (részvényt), esetleg a veszteségük átírható egy kedvező befektetésre.
Ehhez a döntéshozóknak és az őket támogató civileknek nem szabad meghátrálniuk a bankszektor lobbitevékenysége előtt.
A törvényhozásnak pedig végre szakítania kell az állampolgárokat háttérbe szorító szemlélettel.
Kupán Károly
Kupan.Karoly@civilszamvevoszek.hu
v1.01