Végrehajtói jövedelmek – Horváth Ferenc Végrehajtói Iroda

Az új kormány deklarált célja a végrehajtói rendszer átalakítása, azonban ez a törekvés nem terjed ki a múltbeli folyamatok teljes körű és részletes feltárására. Ez a társadalmi és civil ellenőrzés feladata. Ezzel párhuzamosan kiemelt figyelemmel fogjuk kísérni azt is, hogy az új struktúrában hogyan teljesülnek a civil elvárások és az átláthatósági követelmények.

Végrehajtói jövedelmek alakulása
A Horváth Ferenc Végrehajtói Iroda adózott eredményének alakulása az Igazságügyi Minisztérium (IM) hivatalos cégbírósági adatai alapján a következő képet mutatja.

Forrás: https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes (az IM publikus oldala)

Az iroda 2016-os alapítását követően, 2019-ben a Civil Számvevőszék felületein publikáltam az iroda elérhető üzleti adatait. Ezt követően a nyilvános felületen a hozzáférés korlátozódott, és a minden gazdasági társaság számára kötelezően közzéteendő 2017–2019-es pénzügyi beszámolók adatai a mai napig hiányosak a hivatalos állami adatbázisban. A grafikonon szereplő adatokat az eredeti, korabeli dokumentáció alapján adtam meg. Mivel a végrehajtóknak nincs jogosultságuk a hivatalos állami adatbázisok módosítására vagy törlésére, a közzétételi kötelezettség elmaradása komoly kérdéseket vet fel az állami ellenőrző szervek és az érintett piaci szereplők felelősségét illetően.

Kulcsfontosságú szabályozási mérföldkövek a vizsgált időszakban
2021: A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SzTFH) létrejötte.
2021.11.01: Az új, módosított végrehajtói díjszabás hatályba lépése.
2021.11: A Schadl-ügy nyilvánosságra kerülése.

A pénzügyi adatok elemzése során szembetűnő, hogy az SzTFH felügyeleti időszakában (2023–2024) az iroda árbevétele jelentősen megugrott, miközben a személyi jellegű bérköltségek és az adózott eredmény nem követték ezt a dinamikát. 2024-ben jelentős céltartalék-képzés látható, amelyet 2025-ben feloldottak – ez arra utal, hogy a menedzsment előre tervezte a piaci és szabályozási környezet változása miatti visszaesést.

Közgazdasági szempontból vizsgálva kérdéses, mi indokolta a működési költségek radikális növekedését 2024-ben és 2025-ben. Ez fakadhatott volna a díjtételek megváltozásából, de abból a gazdasági logikából is, hogy a szabályozási fordulatot érzékelve az iroda felgyorsította a folyamatban lévő végrehajtások lezárását, amihez extra erőforrásokat vont be.

A felügyeletet gyakorló SzTFH módosítása az önálló bírósági végrehajtó irodák fenntartásával kapcsolatos általános költségátalányt a munkadíj 50%-áról 75%-ra emelte. Ez a döntés szakmailag nehezen indokolható, mivel az érintett irodák infrastrukturális és eszközellátottsága (irodahelyiségek mérete, a bejelentett létszám tényleges helyszíni jelenléte, az informatikai rendszerek és rögzítőeszközök minősége) nem mutat olyan mértékű tőkeigényt vagy költségnövekedést, ami ekkora átalányemelést indokolna.

Felmerül a gyanú, hogy a megemelt költségkeret nem a klasszikus működést, hanem a nem transzparens kifizetéseket és egyéb külső lobbicsatornákat finanszírozhatta, ezért indokolt a végrehajtói iroda működésének részletes megvizsgálása.

Pénzügyi aszimmetria: A végrehajtók és a követeléskezelői szektor kapcsolata
Elemzésünk egy másik fontos és rendszerszintű kérdésre is rávilágít. Ha megvizsgáljuk a végrehajtási folyamatokat elindító és a követeléseket birtokló faktoring (követeléskezelő) társaságok nyilvános pénzügyi adatait, egyértelmű gazdasági aszimmetria figyelhető meg.

Miközben a végrehajtói irodák szintjén az elmúlt években radikális költségnövekedés és belső forráskiáramlás látható, ez a költségstruktúra-változás egyáltalán nem tükröződik a kapcsolódó faktoring cégek eredménykimutatásaiban.

Ez a jelenség súlyos gazdasági és átláthatósági aggályokat vet fel:
Ha a megbízó követeléskezelőknél nem jelentkezik a működési kiadások párhuzamos növekedése, úgy szakmailag tisztázatlan, hogy a végrehajtói irodák által elszámolt extra költségátalányok milyen tényleges, auditálható és valós gazdasági tevékenységet fedeznek.

Gazdasági szempontból valószínűsíthető, hogy a végrehajtói oldalon elkönyvelt költségtöbblet nem a hatékony jogérvényesítést vagy az IT-infrastruktúra fejlesztését szolgálja, hanem olyan számvitelileg rejtett, nem transzparens kiadásokat, amelyek a formális beszámolókból közvetlenül nem azonosíthatók be.

A Civil Számvevőszék álláspontja szerint az ilyen mértékű, indokolatlannak tűnő forráskoncentráció és a zárt rendszeren belüli ellenőrizetlen pénzmozgások magukban hordozzák a rendszerszintű visszaélések kockázatát. Lásd. Schadl, Völner ügy. Pontosan ezért elengedhetetlen a végrehajtói irodák tételes költségnem-adatainak nyilvános felülvizsgálata.

Hivatalos adatigénylés és perindítási kilátások
A működés és a gazdasági háttér tisztázása érdekében, hivatalos adatkéréssel több lépésben kérjük be a gazdálkodási adatokat. Az adatkérés kiment, az adatokat publikáljuk. Első lépésben elemezzük az eseményforgalmat, majd a költségeket és végül a végrehajtók életminőségét.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy egy ilyen végrehajtó és csapata – kiszolgálva a frankhitelnek nevezett fondorlatos csalást – összesen 1 036 534 002 Ft-al rövidítette meg a magyar állampolgárokat. Ezek az összegek többletként jelentek meg az állampolgárellenes törvény következtében tönkrement és kifosztott emberek kiadásaiban.

Kupán Károly

Civil számvevőszék

UI:
Sokan vannak, akiket zavar a stílusom és a durva szóhasználatom. Én mindig köszönök a buszvezetőnek, udvariassággal tisztelem meg a portásokat, de ezek, akik képesek egyedül élő nyugdíjasokat kilakoltatni, ezek szar emberek.
Azt is szóvá szokták tenni, hogy ezek az emberek csak a munkájukat végezték.
Nos, nekik azt üzenem, hogy az SS Gruppenführer is csak a munkáját végezte, mégpedig jogkövető módon és az érvényes törvények szerint.
Ennyit a jogról.

V1.03