A felszólítólevelek átvétele

Ez egy olyan probléma, amelybe már tucatnyi ügy megvizsgálásakor is azonnal belefutunk. A problémát az okozza, hogy a posta a legrosszabbul működő állami nagyvállalataink egyike, az eljárás pedig kifejezetten erre alapoz. A kérdésnek van elméleti, van gyakorlati és van jogi része is.

Az elmélet
Az alapproblémát a hazugság alapú társadalmunk jelenti. Erről akkor beszélünk, amikor mindenki pontosan tudja, hogy rossz a törvény, mindenki pontosan tudja, hogy a gyakorlat is rossz és semmi köze nincs sem a célhoz sem az eredményhez.
És mindenik elfogadja.

Gondoljunk pl. arra, hogy van egy gyönyörű családi aláírásom. Ezek után a személyiigazolványban és az útlevelemben lévő aláírásnak köze nincs ehhez. Ami ugye azt jelenti, hogy a személyi nyilvántartásban lévő aláírás nem az enyém. És mindenki pontosan tudja, hogy minden szerv, minden dokumentum igazolását egy hamis aláíráshoz hasonlítja.
Ennek az az oka, hogy az a mód, ahogy a személyiigazolvány esetében rögzítik az aláírást felhasználásra alkalmatlan. Az ügyfél, állva, feltámasztás nélküli kézzel egy nevetségesen kicsi területre teszi oda a kézjegyét.

Ez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy amikor a postás, hoz egy ajánlott levelet, akkor sem a papíron, sem digitális táblán szereplő aláírás nem bizonyítja a dokumentum átvételét.
Ezt bizonyítani is fogom.

A gyakorlat

Az átvétel gyakorlatát pontosan követni tudjuk a pilotprojektben. A hétköznapi esetekben ez általában nem sikerül, mert a teljesen felkészületlen az ügyfelek egy nagy gyakorlattal rendelkező hivatallal állnak szemben.

Ezt a helyzetet kifejezetten az állampolgárellenes rendszernek tudom be.

• A fizetési meghagyással az OTP Faktoring Zrt. első nekifutásra (2010.12.15) Winkler Julianna közjegyzőhöz (Kiskőrös) fordultak. Winkler Julianna a követelést hibák és hiányosságok okán elutasította. Én minderről már csak az elutasításkor értesülök, de Winkler Juliannának természetesen írásban jeleztem, hogy a követelést nem ismerem el.
  Ez a helyzet azért fordult elő, mert a törvény állampolgárellenes. A hibát akkor követték el, amikor az országgyűlés 2009. június 15-én elfogadta el a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvényt,[1] ami alapján ez 2010. június 1-jétől közjegyző hatáskörébe került.
  Ez számos problémát felvet. Amíg a bíróságra kellett küldeni addig csak a területileg illetékes bíróság jöhetett szóba. dr. Winkler Julianna viszont Cegléden működik. Ezt az OTP Faktorig szándékosan, erőfölénnyel visszaélve követi el, megnehezítve az ügyfél igazságkeresését.
  Ez nincs így jó, petícióban kérjük a törvény megváltoztatását.

• Ezt követően (2011.03.02) az OTP Faktoring nagy lélekjelenléttel dr. Hűvös Ferenc Róbert közjegyzőhöz fordult (Szeged), aki egy üres irodába küldte a meghagyásról szóló ajánlott értesítést, amit értelemszerűen senki nem vett át, így jogerőre emelkedett.
  • Egy két vagy néhány fős mikrovállalkozás irodája több okból lehet éppen üres. Pl. két hétnél hosszabb szabadságon vannak a tagok, ami alkotmányos joguk.
  • Érdekesebb a helyzet, ha a lúdtalpas, félvak postás a szomszédhoz dobja be az értesítőt, akkor egy ítélet a felek szándékától függetlenül jogerőre emelkedik.
  • Van ennél érdekesebb is. A második levelet egy olyan személy vette, át, akinek ehhez nem volt joga. Tehát a postás az ajánlottlevelet simán odaadta egy kívülállónak. A dolog érdekessége hogy ezt hitelt érdemlően bizonyítani is tudom.
    Ebben az a különleges, hogy ezt csak a pilotjelleg miatt tudom bizonyítani, a felkészületlen adós számára ugyanis megtagadják az iratbetekintést a magántulajdonban lévő faktoringcégek.Ki kell dolgozni egy eljárást az iratbetekintés biztosítására.
    Ez szintén petíció szintű kérdés.

A dolog azért igazán érdekes, mert a problémával maguk a közjegyzők és bírók is tisztában vannak. Ez abból is látszik, hogy azt a levelet ahol azt írta a közjegyző, hogy mégis jogerős lett a letiltás, azt már nem tértivevénnyel küldte, így megkaphattam. Kizárólag innen tudtam meg, hogy valami eljárás folyt le.

• A törvény szerint ilyenkor a minősítés „Nem kereste” ami egy jogkövetkezménnyel járó megalapozatlan álltás. Nekem azonban igazolnom kell, hogy nem voltam az irodában! A posta ugyanakkor nem köteles (és nem is tudja) igazolni azt, hogy egyáltalán tettek-e kísérletet a kézbesítésre, arról pedig, hogy csak a visszaküldés után kereste a címzett a küldeményt nem hajlandók (mert nem kötelesek) igazolást kiállítani. Tehát ami kijelenthető az mindössze annyi, hogy „A kézbesítés sikertelen”.  Ezt viszont nem kezeli a törvény.
  Ez egy súlyos eljárási hiba, amit petíciós szinten kell orvosolni.

• Azonnal ellenvetéssel éltem, amit elutasított. Ez is a fenti törvényből következő súlyos eljárási hiba. A fizetési meghagyásokat a közjegyzőhöz utalták ugyan, de nem kötelezték annak jogszerűségellenőrzésére.
  Ez egy súlyos eljárási hiba, amit petíciós szinten kell orvosolni.

• Ezt követően fellebbeztem, amit végül a Csongrád Megyei Bíróság elutasított (2011.05.16). Magyarázat: Igazolási kérelmet nem terjesztettem elő.
  • Azaz nem igazoltam azt, hogy nincs senki az irodában. Úgy érveltem, hogy azért nem vettem át, mert nem voltam ott. Ez esetben az igazolási kérelem kérése nevetséges.
    Ez egy súlyos eljárási hiba, amit petíciós szinten kell orvosolni.

• Kifejezetten állampolgárellenes, hogy a posta nem állít ki igazolást a keresésről. Az ügyfél kezében van a tértivényes küldemény értesítője. ott áll a postán, tehát a posta jogszerűen és félreértés nélkül ki tud állítani egy igazolást. A posta nem minősíthet, mindössze annyit mondhat, hogy ekkor és ekkor kereste ennek az értesítőjének a küldeményét, ami alapot ad, a kiküldési eljárás megismétlésére. Azt kell megérteni, hogy ez a törvény – a bank, és pénzügyirendszer érdekében – szándékosan ennyire állampolgárellenes.
  Ez egy súlyos eljárási hiba, amit petíciós szinten kell orvosolni.

Miután az eljáró közjegyző Szegeden dolgozik, ezért iratbetekintésre nekem Budapestről a Csongrád Megyei Bíróság kellett volna bejárnom egy budapesti céggel folytatott vitámban. Ez a hatalommal való visszaélés, amellyel szándékosan rontják az esélyeimet, növelik a költségeimet és pocsékolják a szabadságomat.
Ez egy súlyos eljárási hiba, amit petíciós szinten kell orvosolni.

• A bíróság előtt a közjegyző hazudott. A hazudságáról a közjegyző helyettese állított ki hiteles dokumentumot. Pert kívántam indítani ellene, de a IV. kerületi bíróságon azt a tájékoztatás kaptam, hogy Magyarországon nincs olyan bíróság, aki ezt a beadvány befogadja.

Ezzel a fizetési meghagyás a végrehajtókhoz kerül.

Továbblépés előtt tisztázni kell a posta és a közjegyzői kamara álláspontját.

Kupán Károly

V1.00